Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

Az önuralom allegóriája


*

 
  

*

Könyvajánló: "Végtelen tér"


*

Longcsen Rabdzsam: Végtelen tér - Alapvető természetünk kincsesháza

*


*

"A Végtelen Tér nem más, mint a XIV. századi tibeti buddhista bölcs, Longcsen Rabdzsam nevének fordítása, melyet azért választottunk a kötet főcíméül, mivel jól tükrözi a Teljes Tökéletesség (tibetiül dzogcsen) hagyomány itt kifejtett szemléletmódjának lényegét. A tér a tudat metaforája, amely e könyv lapjain számtalanszor visszatér, hogy felidézze a tudat mindent felölelő tiszta természetének élményét. Az Alapvető természetünk kincsesháza a tudat természetéről szóló kinyilatkoztatások és elmélkedések kincseinek gyűjteménye, melyeket a szerző a legelső dzogcsen-mesterek munkáiból válogatott össze.
A dzogcsen - más néven Atijóga, azaz az "őseredet jógája"- egyfajta belső jóga, amely a tudati folyamatok megismerésén és felszabadításán keresztül vezeti el gyakorlóját a tudat "őseredeti" alapvető természetének megtapasztalásához. A rendszer alapjait különböző indiai, közép-ázsiai és tibeti jógik fektették le a VIII-IX. század folyamán. Longcsen Rabdzsam (röviden Logcsenpa) az ő korai tanításaikat összegezte, fogalmazta újra, s látta el magyarázatokkal késői, irodalmi munkásságát betetőző alkotásában, amelyet egy többemeletes kincsesházhoz hasonlított. Benne a misztikus költészet és vallásbölcseleti értekezés stíluselemeit mesterien ötvözve mutatja be a Teljes Tökéletesség lényegi tanításait.

Longcsenpa tibeti életrajzai és életrajzi elemekkel tűzdelt írásai egy olyan ember életét mutatják be, aki korának talán legnagyobb tudósa és misztikusa volt. Életútját azonban nemcsak elméleti munkássága, hanem a tibeti történelemben betöltött fontos szerepe is nagymértékben meghatározta, életének viszontagságai ugyanis többnyire az adott vallási, politikai eseményekkel, személyiségekkel szemben tanúsított kritikus magatartásának következményei voltak. Személyiségének formálódására -a különböző kolostorokban szerzett magas szintű iskolázottsága, valamint a történelemben, rítusokban és számos irodalmi műfajban való jártassága mellett- jelentős hatással volt a nomádok vándoréletét élő mesterével, Kumárádzsával együtt töltött időszak is.

A könyvet Agócs Tamás tibetológus, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára fordította klasszikus tibetiből, s ugyanő látta el bevezetővel és jegyzetekkel.
A szöveg Kelényi Béla, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum muzeológusa gondozta, valamint kiegészítette a szerző tibetiből fordított életrajzával és ábrázolásának elemzésével is. A magyar fordításhoz Keith Dowman dzogcsen-mester, a mű angol fordítója írt előszót. Váljék a lények üdvére!"

_________________________


Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2012
Fordító: Agócs Tamás
Eredeti cím: gNas lugs rin po che’i mdzod
Oldalszám: 232

Zen Üresség-kontempláció (vázlatok)


*




*




*

[A felvételeket 2012. augusztus 4-én készítettem a Börzsönyben, a Nagy Hideg-hegyen.]

A helyes elmélyülés


*

a helyes elmélyülés az, amikor az ember - önmagát kiüresítve - a gondolatok-feletti valóságban időzik

ez a valóságos természet

-

a helytelen elmélyülés az, amikor az ember képzetekbe merül, mert az elméjét a valóságról alkotott gondolatai uralják

ez az elfedettségben álló természet

-

a cél: e két természet közös alapjának meglátása


*

A megszabadulásról


*

Az újraszületések körforgásából az újjászületés szabadít meg.


*

Felfedezték a Higgs-bozont

*

....a Higgs-bozon körüli hisztéria valahol érthető: a legtöbb ember vágyik egy objektíven mérhető, univerzális végső dologra, ami összeköti őt az Emberiséggel és a Kozmosszal. Az, hogy ezt végül is egy poszt-metarialista rendszer adja meg az embereknek az autentikus vallások és filozófiák autológiai doktrínái helyett, elég paradox, de végül is ez is érthető, figyelve korunk tendenciáit....

*

Diogenész-töredékek


*

"Véleményem röviden szólva az, hogy minden dolgok ugyanabból differenciálódnak, és hogy minden dolog ugyanaz. Ez nagyon világos: hiszen ha a dolgok, amelyek jelenleg ebben a kozmoszban vannak - föld, víz, levegő, tűz, és valahány egyéb, a kozmoszban levő dolog megmutatkozik -, ha tehát ezek bármelyike is más volna, mint valamely másik (más lévén a maga sajátos természete következtében), és úgy menne át sokszoros átalakuláson és differenciálódáson, hogy közben nem marad önmaga, akkor semmiképpen nem lehetséges az, hogy keveredjenek egymással, vagy hogy egymás hasznára, illetve kárára legyenek, sem az, hogy növény növekedjék a földből, vagy állat, illetve bármi más keletkezzék - már amennyiben a dolgok nem úgy tevődnek össze, hogy azonosak. De mindezek a dolgok, amelyek ugyanabból változnak másvalamikké, más-más időpontokban más-más fajtájúakká válnak és ugyanabba térnek vissza."

599 fr.2, Szimplikiosz in Phys. p. 151,31 Diels

*


ΔΙΟΓΕΝΗΣ ΑΠΟΛΛΩΝΙΑΤΗΣ
57
Διογένης Ἀπολλοθέμιδος Ἀπολλωνιάτης, ἀνὴρ φυσικὸς καὶ
ἄγαν ἐλλόγιμος. ἤκουσε δέ, φησὶν Ἀντισθένης (FGrH 508 F 15),
Ἀναξιμένους. ἦν δὲ τοῖς χρόνοις κατ' Ἀναξαγόραν. τοῦτόν φησιν
ὁ Φαληρεὺς Δημήτριος ἐν τῇ Σωκράτους ἀπολογίᾳ (Wehrli iv,
fg. 91) διὰ μέγαν φθόνον μικροῦ κινδυνεῦσαι Ἀθήνησιν.

Ἐδόκει δὲ αὐτῷ τάδε· στοιχεῖον εἶναι τὸν ἀέρα, κόσμους
ἀπείρους καὶ κενὸν ἄπειρον· τόν τε ἀέρα πυκνούμενον καὶ
ἀραιούμενον γεννητικὸν εἶναι τῶν κόσμων· οὐδὲν ἐκ τοῦ μὴ ὄντος
γίνεσθαι οὐδ' εἰς τὸ μὴ ὂν φθείρεσθαι· τὴν γῆν στρογγύλην,
ἠρεισμένην ἐν τῷ μέσῳ, τὴν σύστασιν εἰληφυῖαν κατὰ τὴν ἐκ τοῦ
θερμοῦ περιφορὰν καὶ πῆξιν ὑπὸ τοῦ ψυχροῦ.

Ἀρχὴ δὲ αὐτῷ τοῦ συγγράμματος ἥδε (DK 64 B 1)· "λόγου
παντὸς ἀρχόμενον δοκεῖ μοι χρεὼν εἶναι τὴν ἀρχὴν ἀναμφι-
σβήτητον παρέχεσθαι, τὴν δ' ἑρμηνείαν ἁπλῆν καὶ σεμνήν."


*

"A levegő az elem, számtalan kozmosz van és végtelen üresség."

*




Adalékok a Középső Úthoz


*

'A "semmit sem állítok határozottan" szófordulatról pedig a következőt mondjuk. Határozott állítás alatt nem azt értjük, hogy egyszerűen mondunk valamit, hanem azt, hogy nem nyilvánvaló dolgot jóváhagyással kísérve tárunk elő. Így alighanem arra a felismerésre fogunk jutni, hogy a szkeptikus semmit sem állít határozottan, még azt sem, hogy "semmit sem állítok határozottan". Hiszen ez nem dogmatikus felfogás, vagyis valamely homályos dologba történő beleegyezés, hanem olyan szófordulat, ami tapasztalatunkat fejezi ki. Amikor tehát a szkeptikus azt mondja, hogy "semmit sem állítok határozottan", akkor ezzel azt közli, hogy "most olyan szellemi állapotban vagyok, hogy a kutatás tárgykörébe eső dolgokról semmit sem tételezek vagy tagadok dogmatikusan". Mikor pedig ezt mondja, akkor arról a benyomásáról ad hírt, ami benne a vizsgálandó tárgyakról keletkezett, s nem dogmatikus módon, meggyőződéssel jelent ki valamit, hanem elbeszéli azt, amit tapasztal.'


Sextus Empiricus: A Pürrhonizmus alapvonalai, Első könyv, 23.

*

Jelenetek a kolostor életéből


*
















*

A felvételeket 2012. június 3-án készítettem a Budaszentlőrinci Pálos Kolostor ősi romjainál.

*

A Vénusz a Nap előtt



*

2012. június 6-án hajnalban Vénusz-átvonulás lesz a Nap előtt, ami remek meditációs-kontemplációs lehetőséget rejt magában annak tudatosítására, hogy életterünk csupán egyike a roppant kozmosz parányi porszemének. 

A Vénusz legutóbb 2004. június 8-án, a délelőtti órákban vonult át a Napkorong előtt: a jelenséget akkor  a teleszkópommal megfigyeltem és vázlatrajzot is készítettem róla. 

A Napon két napfolt is látható volt, amik helyét rögzítettem (β). Érdekessége a megfigyelésnek, hogy egy madár (avis) is elhúzott látszólag a napfoltok felett, annak útvonalát szintén berajzoltam (α), gondolván, az is a látványhoz tartozik.

(A rajz a valósághoz képest "fejjel lefelé" mutatja a látványt, a teleszkópban található tükrök miatt.)

*


*


*



*