Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biblia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: biblia. Összes bejegyzés megjelenítése

Jelenetek a kolostor életéből


*
















*

A felvételeket 2012. június 3-án készítettem a Budaszentlőrinci Pálos Kolostor ősi romjainál.

*

A hagyomány még nem maga a Tan


*


Amióta csak létezik írás, lehet tudni, hogy egy szöveg fordítása mennyi csapdát rejt magában, főleg ha szakrális szövegről van szó, melyet nem csak "lefordítani kell" x nyelvről y nyelvre, hanem úgy kell lefordítani, hogy a szöveg értelme, a szavak mögötti mondanivalója se sérüljön.

Érdekes példát találtam fentiekre: Máté evangéliumának 15.9-es szakaszát (a fejezet az "emberi rendelések elvetéséről" szól).


A szóban forgó szöveghely ógörögül és latinul így hangzik:

"ματην δε σεβονται με διδασκοντες διδασκαλιας ενταλματα ανθρωπων"

"sine causa autem colunt me docentes doctrinas mandata hominum"


A Károli-féle magyar Bibliafordítás:

"Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai."


A revideált Biblia-fordításban ugyanez:

"Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs."


 Az ószövetségi szöveghely (Ézsaiázs, 29,13):

"Hiába tisztelnek és imádnak engem,
   nem ér az semmit,
mert olyan szabályokat tanítanak,
   amelyek csak emberek parancsai."


Fenti fordításokban talán nem kap olyan egyértelmű hangsúlyt az, amit Kecskeméthy István a Biblia-fordításában tökéletesen megjelenít:

"Pedig hamisan tisztelnek engem, ha emberi parancsolatokat tanítanak Tanok gyanánt."

Ez utóbbi fordítás valóban markáns különbséget tesz az emberi törvények, tradíciók és szabályok, valamint a Tan között. 

Mindenkinek ajánlom ezt a Biblia-fordítást tanulmányozásra és elmélyülésre: maga a kötet már megjelenésével, hófehér kemény borítójával is kitűnik a többi Biblia közül.

 

_______________

"Kecskeméthy István (1864-1938) bibliatudós, teológiai professzor élete a Szentírás-fordítás jegyében telt el. Huszonhat évesen publikálja bibliafordításának első könyvét, az Énekek énekét, 1935-ben látja el kézjegyével az utolsó tisztázatot. A nagyalakú, gyönyörű rajzolatú betűkkel létrejött kézirat fennmaradása igazi csoda, a második világháborút követően folyamatosan rejtegetni kellett, mialatt a létező fordítás legendáriuma egyre gazdagodott. Az Erdélybe 1895-ben áttelepült és 1918 után választott hazát változatlanul otthonának tekintő fordító egyetlen pillanatra sem választotta el életét a Szentírástól. Örökösök nélkül távozott el az örökkévalóságba, ránk, az olvasókra bízva nagy értékű örökségét."

 *

 


Anyagi javakért imádkozni: ateizmus


"Bizony mondom, nem más-világokban és nem megváltó vércseppekben:
hanem a testben hisznek legjobban ők maguk is,
a maguk magában-valója pedig nem más nekik, mint a testük maga."
Nietzsche: Így szólott Zarathustra [A más-világolókról]


*


Némi magyarázat: az anyag, a matéria: illúzió, nem-valóságos képzet. Maga "a" semmi. A materializmus: látens egoizmus.

Isten: Szellem. Semmi sem mondható róla szavakkal. A Lét transzcendens és immanens valósága. Nem "valami". Nem "külső". Semmi sem "az". Neti-neti.

Ahhoz, hogy Istennel (ti. a Létvalósággal) "eggyé váljunk", csupán a látszólag külsőként megjelenő illúzióktól kell megszabadulnunk (mivel: Regnum Dei intra vos est), "meg kell tagadnunk" virtuális képzet-önmagunkat, közömbösnek kell maradnunk afelé, és a helyes megkülönböztetés kardjával magunk mögött kell hagynunk az érzéki, romlandó világot: ez pedig csakis a tudatlanság felszámolásával lehetséges, valódi Önmagunk megismerése által.

"Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint."

Meditációinkban fel kell ismernünk minden dolog ürességtermészetét: minden körülményt egy-formaként kell felfogni, ezután pedig létrejön a neutrális kontempláció állapota.

Aki ehhez képest az anyagi javakat áhítja, azokért imádkozik, egy jobb földi (!) életre vágyik, az Evangéliumokat pusztán szó szerint képes értelmezni, és nem látja a szavak mögött rejlő magasabb valóságokat, melyeknek a betűk pusztán szimbólumai, az nem látja Istent sem, nem érti az Evangélium egyetlen igazi üzenetét: "én és az Atya egy vagyunk"; "Atyámban vagyok, ti bennem, s én bennetek".


*


Az Önkorlátozásról


*


Beati Pauperes Spiritu Quoniam Ipsorum Est Regnum Caelorum.

Biblia Sacra Vulgata, Matthaeus, V.3.


*

A Szent Könyvekről

*

Egy Szent Könyv minden egyes sora Beavatás, 
ha olvasója lemondott önmagáról.

__________

Ám amíg valaki szubjektív elképzeléseihez és a síkvilág konvencióihoz ragaszkodik,
csak a felszínt látja a rejtett helyett, és a tiszta, világos, 
magyarázatra nem szoruló szöveg is homályban marad számára
- még ha minden nap újra és újra fejből recitálja is azt. 

*

"Amikor éjszaka van minden élőnek, akkor az önmagán uralkodó egyén ébren van; 
amikor az élők ébren vannak, a tisztán látó bölcsnek éjszaka van."

भगवद्गीता, II.69

*

Halottak napja


*


Gautama: 
'Magyarázd el nekem, kérlek –
ha úgy véled, kimondható:
Vénség, halál, kór markából
megszabadulni hogy lehet.'

Aráda:
'Természet és származéka,
születés, aggkor és halál -
ez, ennyi a való, mondják;
szilárd valóju, érd fel ezt.

Ami születik és vénül,
kínlódik, majd halálra jut,
az megnyilvánuló, tudd meg;
más a meg nem nyilvánuló.'

Aśvaghoṣa, Buddha carita,  XII, 14, 17; 22.


*

θεος νεκρων αλλα ζωντων
Κατά Ματθαίον, 22,32


Non est Deus mortuorum, sed viventium.
Matthaeus, XXII. 32


Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké.
Máté, 22: 32


*

जाति



"Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy?"
בראשית


"Respondit Iesus et dixit ei amen amen dico tibi nisi quis natus fuerit denuo non potest videre regnum Dei.
 Dicit ad eum Nicodemus quomodo potest homo nasci cum senex sit numquid potest in ventrem matris suae iterato introire et nasci.
 Respondit Iesus amen amen dico tibi nisi quis renatus fuerit ex aqua et Spiritu non potest introire in regnum Dei.
 Quod natum est ex carne caro est et quod natum est ex Spiritu spiritus est.
 Non mireris quia dixi tibi oportet vos nasci denuo.
 Spiritus ubi vult spirat et vocem eius audis sed non scis unde veniat et quo vadat sic est omnis qui natus est ex Spiritu."
Biblia Sacra Vulgata, Ioannes, III. 3-8


"Én tudom őt, a nem vénülő ősit,
mindenek Lelkét, mindenhol áradót,
kiről Brahman tudói mondják:
mivel Az örök, hát nem is születik."
श्वेताश्वतर उपनिषद, III. 21


*


A külső ember születése - a tudatlanság, az egó illúziója.

Az illúzióból való kilépés: távozás az otthonból az otthontalanságba, majd a pillanatnyi ideig létesülő, 
keletkező és elpusztuló én transzmutációja a Tudás hatalma által, 
majd belső újjászületés Szellemben - visszatérés az Én-Önmagába.

*
Minden azon múlik tehát, mit értünk Létezés és nem-létezés alatt.

Üresség és Teljesség alatt.

Én és nem-Én alatt.

Születés és Újjászületés alatt.

*


*

A külső emberi születésnek egyetlen célja van: az Önmegismerés.

 Nem az a kérdés tehát, hol szüless, hol szülj, holj halj meg, hanem az, hogy képes vagy-e Szellemben Újjászületni.

A Szellem nem született, nincs kezdete, nem hal meg, és nincs vége: Örök és Idő-feletti.

*

"Ez vagy te."

______________________________


"Visszaemlékeztem sok különböző korábbi létezésemre, ilyeténképpen: egy életre, két életre, három életre, négy életre, öt életre, tíz életre, húsz életre, harminc életre, negy­ven életre, ötven életre, száz életre, ezer életre, százezer életre, majd világkorok kelet­kezésének időszakaira, majd világkorok pusztulásának időszakaira, majd világkorok pusz­tulása és keletkezése közötti időszakokra. 

„Ott voltam, ez volt a nevem, ebben a családban, ebben a kasztban születtem, ez volt a foglalkozásom, ilyen örömet és bánatot értem, így végeztem életemet, onnan távozva amott születtem újra.” 

Így emlékeztem vissza sok különböző korábbi létezésemre, azok formájára és jellegére."

*

"Az igazi Önmagad az, ami már létezett, mielőtt az Ég és a Föld  szétvált volna, mielőtt apád és anyád megszületett volna. Ez az "Önmaga" bennem van, benne van a madarakban és állatokban, a füvekben és a fákban, mindenben. Pontosan ez az, amit buddha-természetnek nevezünk."

______________________

*

Aνάμνησις [γνῶθι σαυτόν]


*

A Pünkösd az egyetlen evangélium és religio:
ama időtlen, feledésbe merült igazság felismerésének az ünnepe, 
hogy az Isten Szellem, mely bennünk él, az én igazi Én-je, mely mindig és mindenütt az egyetlen Valóság a világban,
és hogy minden más csak káprázat, kozmikus illúzió, kábulat, részegség, álom, téves megkölönböztetés,
melyet az emberek tudatlanságukban nem ismernek fel, és valóságként látnak.

Semmi sincs az Önvalón kívül.

Ami kívüle van - az a semmi.

Halj hát meg önmagadnak, tagadd  meg testi életed, ismerd fel igaz Éned, és szüless újjá Szellemben!

___________________

> Nosce te Ipsum <

*

*

A Napkapu


*

"Intrate per angustam portam quia lata porta et spatiosa via quae ducit ad perditionem et multi sunt qui intrant per eam. Qam angusta porta et arta via quae ducit ad vitam et pauci sunt qui inveniunt eam." 

Matthaeus, VII. 13-14.

  *



*

"Ego sum ostium per me si quis introierit salvabitur et ingredietur et egredietur et pascua inveniet. Fur non venit nisi ut furetur et mactet et perdat ego veni ut vitam habeant et abundantius habeant." 

Ioannes, X. 9-10.



 *

A dogmatikusokhoz

*


"Mi tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki helyesen alkalmazza; de tudatában kell lennünk, hogy a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, a lázadókért, az istentelenekért, a bűnösökért, a vallástalanokért, a közönséges lelkűekért, az apa- és anyagyilkosokért, a vérengzőkért, a tisztátalanokért, a fajtalanokért, a rabszolga-kereskedőkért, a hazugokért, a hamisan esküvőkért, és mindazért, ami még ellenkezik az igaz tanítással."

*

 (Timóteushoz írt első levél, I. 8-10.)

A misztérium

*


Interrogatus autem a Pharisaeis quando venit
regnum Dei respondit eis et dixit non venit
regnum Dei cum observatione.

Neque dicent ecce hic aut ecce illic ecce enim
regnum Dei intra vos est.

Lucas XVII. 20-21

*

Az elfelejtett tanítás


ΠΡΑΞΕΙΣ ΤΩΝ ΑΠΟΣΤΟΛΩΝ - 2.

*

και εν τω συμπληρουσθαι την ημεραν της πεντηκοστης ησαν απαντες ομοθυμαδον επι το αυτο

και εγενετο αφνω εκ του ουρανου ηχος ωσπερ φερομενης πνοης βιαιας και επληρωσεν ολον τον οικον ου ησαν καθημενοι

και ωφθησαν αυτοις διαμεριζομεναι γλωσσαι ωσει πυρος εκαθισεν τε εφ ενα εκαστον αυτων


και επλησθησαν απαντες πνευματος αγιου και ηρξαντο λαλειν ετεραις γλωσσαις καθως το πνευμα εδιδου αυτοις αποφθεγγεσθαι

ησαν δε εν ιερουσαλημ κατοικουντες ιουδαιοι ανδρες ευλαβεις απο παντος εθνους των υπο τον ουρανον

γενομενης δε της φωνης ταυτης συνηλθεν το πληθος και συνεχυθη οτι ηκουον εις εκαστος τη ιδια διαλεκτω λαλουντων αυτων

εξισταντο δε παντες και εθαυμαζον λεγοντες προς αλληλους ουκ ιδου παντες ουτοι εισιν οι λαλουντες γαλιλαιοι

και πως ημεις ακουομεν εκαστος τη ιδια διαλεκτω ημων εν η εγεννηθημεν

παρθοι και μηδοι και ελαμιται και οι κατοικουντες την μεσοποταμιαν ιουδαιαν τε και καππαδοκιαν ποντον και την ασιαν

φρυγιαν τε και παμφυλιαν αιγυπτον και τα μερη της λιβυης της κατα κυρηνην και οι επιδημουντες ρωμαιοι ιουδαιοι τε και προσηλυτοι

κρητες και αραβες ακουομεν λαλουντων αυτων ταις ημετεραις γλωσσαις τα μεγαλεια του θεου

εξισταντο δε παντες και διηπορουν αλλος προς αλλον λεγοντες τι αν θελοι τουτο ειναι

ετεροι δε χλευαζοντες ελεγον οτι γλευκους μεμεστωμενοι εισιν

σταθεις δε πετρος συν τοις ενδεκα επηρεν την φωνην αυτου και απεφθεγξατο αυτοις ανδρες ιουδαιοι και οι κατοικουντες ιερουσαλημ απαντες τουτο υμιν γνωστον εστω και ενωτισασθε τα ρηματα μου

ου γαρ ως υμεις υπολαμβανετε ουτοι μεθυουσιν εστιν γαρ ωρα τριτη της ημερας

αλλα τουτο εστιν το ειρημενον δια του προφητου ιωηλ

και εσται εν ταις εσχαταις ημεραις λεγει ο θεος εκχεω απο του πνευματος μου επι πασαν σαρκα και προφητευσουσιν οι υιοι υμων και αι θυγατερες υμων και οι νεανισκοι υμων ορασεις οψονται και οι πρεσβυτεροι υμων ενυπνια ενυπνιασθησονται

και γε επι τους δουλους μου και επι τας δουλας μου εν ταις ημεραις εκειναις εκχεω απο του πνευματος μου και προφητευσουσιν

και δωσω τερατα εν τω ουρανω ανω και σημεια επι της γης κατω αιμα και πυρ και ατμιδα καπνου

ο ηλιος μεταστραφησεται εις σκοτος και η σεληνη εις αιμα πριν η ελθειν την ημεραν κυριου την μεγαλην και επιφανη

και εσται πας ος αν επικαλεσηται το ονομα κυριου σωθησεται

ανδρες ισραηλιται ακουσατε τους λογους τουτους ιησουν τον ναζωραιον ανδρα απο του θεου αποδεδειγμενον εις υμας δυναμεσιν και τερασιν και σημειοις οις εποιησεν δι αυτου ο θεος εν μεσω υμων καθως και αυτοι οιδατε

τουτον τη ωρισμενη βουλη και προγνωσει του θεου εκδοτον λαβοντες δια χειρων ανομων προσπηξαντες ανειλετε

ον ο θεος ανεστησεν λυσας τας ωδινας του θανατου καθοτι ουκ ην δυνατον κρατεισθαι αυτον υπ αυτου

δαβιδ γαρ λεγει εις αυτον προωρωμην τον κυριον ενωπιον μου δια παντος οτι εκ δεξιων μου εστιν ινα μη σαλευθω

δια τουτο ευφρανθη η καρδια μου και ηγαλλιασατο η γλωσσα μου ετι δε και η σαρξ μου κατασκηνωσει επ ελπιδι

οτι ουκ εγκαταλειψεις την ψυχην μου εις αδου ουδε δωσεις τον οσιον σου ιδειν διαφθοραν

εγνωρισας μοι οδους ζωης πληρωσεις με ευφροσυνης μετα του προσωπου σου

ανδρες αδελφοι εξον ειπειν μετα παρρησιας προς υμας περι του πατριαρχου δαβιδ οτι και ετελευτησεν και εταφη και το μνημα αυτου εστιν εν ημιν αχρι της ημερας ταυτης

προφητης ουν υπαρχων και ειδως οτι ορκω ωμοσεν αυτω ο θεος εκ καρπου της οσφυος αυτου το κατα σαρκα αναστησειν τον χριστον καθισαι επι του θρονου αυτου

προιδων ελαλησεν περι της αναστασεως του χριστου οτι ου κατελειφθη η ψυχη αυτου εις αδου ουδε η σαρξ αυτου ειδεν διαφθοραν

τουτον τον ιησουν ανεστησεν ο θεος ου παντες ημεις εσμεν μαρτυρες

τη δεξια ουν του θεου υψωθεις την τε επαγγελιαν του αγιου πνευματος λαβων παρα του πατρος εξεχεεν τουτο ο νυν υμεις βλεπετε και ακουετε

ου γαρ δαβιδ ανεβη εις τους ουρανους λεγει δε αυτος ειπεν ο κυριος τω κυριω μου καθου εκ δεξιων μου

εως αν θω τους εχθρους σου υποποδιον των ποδων σου

ασφαλως ουν γινωσκετω πας οικος ισραηλ οτι και κυριον και χριστον αυτον ο θεος εποιησεν τουτον τον ιησουν ον υμεις εσταυρωσατε

ακουσαντες δε κατενυγησαν τη καρδια ειπον τε προς τον πετρον και τους λοιπους αποστολους τι ποιησομεν ανδρες αδελφοι

πετρος δε εφη προς αυτους μετανοησατε και βαπτισθητω εκαστος υμων επι τω ονοματι ιησου χριστου εις αφεσιν αμαρτιων και ληψεσθε την δωρεαν του αγιου πνευματος

υμιν γαρ εστιν η επαγγελια και τοις τεκνοις υμων και πασιν τοις εις μακραν οσους αν προσκαλεσηται κυριος ο θεος ημων

ετεροις τε λογοις πλειοσιν διεμαρτυρετο και παρεκαλει λεγων σωθητε απο της γενεας της σκολιας ταυτης

οι μεν ουν ασμενως αποδεξαμενοι τον λογον αυτου εβαπτισθησαν και προσετεθησαν τη ημερα εκεινη ψυχαι ωσει τρισχιλιαι

ησαν δε προσκαρτερουντες τη διδαχη των αποστολων και τη κοινωνια και τη κλασει του αρτου και ταις προσευχαις

εγενετο δε παση ψυχη φοβος πολλα τε τερατα και σημεια δια των αποστολων εγινετο

παντες δε οι πιστευοντες ησαν επι το αυτο και ειχον απαντα κοινα

και τα κτηματα και τας υπαρξεις επιπρασκον και διεμεριζον αυτα πασιν καθοτι αν τις χρειαν ειχεν

καθ ημεραν τε προσκαρτερουντες ομοθυμαδον εν τω ιερω κλωντες τε κατ οικον αρτον μετελαμβανον τροφης εν αγαλλιασει και αφελοτητι καρδιας

αινουντες τον θεον και εχοντες χαριν προς ολον τον λαον ο δε κυριος προσετιθει τους σωζομενους καθ ημεραν τη εκκλησια

*

Előadásvázlat (feldolgozás alatt)

*

A Ter. 1-31. és az Enúma Elis I. 1-19.
analógiájának vázlatos bemutatása



1.
Néhány szó a tradicionális kozmogóniai elméletekről (melyekbe azonban természetesen minden további nehézség nélkül besorolhatók az un. "modern" kozmogóniai elméletek is).

a) Mindenek előtt és a különböző teremtés-elméletek, kozmogóniák felett áll az adzsáta-váda (sz. aj-á: 'születetlen'; a-játa: 'meg nem született'), amely azt mondja, hogy az ok-okozat, a tér és az idő, az anyag, a kauzalitás nem önmagukban létező, objektív valóságok, hanem egy Önvaló mint Egyetlen Valóság közvetlen megjelenése. Ez azt jelenti, hogy a tapasztalati világ - bár alaptermészete az Üresség-Teljesség - reális, és "oka" önmagában van: egy Önmagában álló Tudattal azonos valóság, amely "át is itatja annak" minden fenoménjét. A buddhizmus magasabb iskolái is ismerik ezt a nézetet (yogacara, madhyamaka).

b) Az "egyidejű teremtés", vagy inkább: az "észlelés (általi) teremtés tana", a dristi-szristi váda (sz. dris: 'látni, szemlélni; látás, észlelés'; dris-ti: 'látó, látás, látvány, tudás, értelem') doktrínája szerint a világ az én-gondolattal ill. az érzékeléssel egyidőben jön létre: a megtévesztett elme produktumaként exisztál, és ahogy az én, mint elmekonstrukció megszűnik, megszűnik annak projektív kvázi-teremtő-képessége is. Ezt az elméletet tette magáévá a hinajána-buddhizmus is, az okfüggő keletkezés (ti. a pratitja-samutpáda) által kifejtett tanban. A mahajána-buddhizmus yogacara- és madhyamaka-doktrínájával teljesen az adzsáta-váda analóg, és az nem szűnik meg érvényesnek lenni a dristi-szristi váda munkahipotézisként való alkalmazása során sem.

c) Az "evolutív teremtés" elmélete (szristi-dristi váda; sz. szris-ti: 'teremtés, világmindenség, kibocsátás, mozdulás, változás, veleszületett tulajdonság'), melybe beletartozik jelen előadás tárgya is; ez az elmélet az érzékelést is megelőző, a szubjektumtól függetlenül létező, és objektív realitással rendelkező kvázi-materiális világot feltételez (az "ősrobbanás"- és különböző, általában szó szerint vett, teológiai genezis-elméletek, mítoszok is).

Itt megjegyzem, hogy az un. "ősrobbanás-elmélet", mely szerint a megfigyelhető kozmosz egy végtelen sűrű, pontszerű (és az elmélet szerint preegzisztens) szingularitás felrobbanása által keletkezett, mely azóta is tágul, számomra tele van önellentmondással. A vöröseltolódás pl. ugyanis éppenhogy nem igazolja (de nem is cáfolja) ezen elméletet, hiszen a tér expanziója révén nem lehetne észlelni a hullámhosszakban elnyúlást ill. torzulást: az, hogy ez a torzulás mégis észlelhető, a testeknek a tér expanziójától független távolodására/közeledésére szolgál bizonyítékkal, nem a fent vázolt kozmogenezisre. Továbbá Ambarcumjan és Hoyle rámutattak arra is, hogy a tágulásként interpretált empírikus megfigyelések magyarázataként szolgálhat egy "implózió" is, az atomok közötti szubnukleáris tér befelé-zuhanása, vagy egy végtelen ideje létező, végtelen kiterjedésű anyag-köteg ritkulása. Emellett sok, objektivitását még őrző csillagász tudatában van annak is, hogy semmi bizonyítékkal nem rendelkeznek pl. a "geo- és topocentrikus-modellek", ill. az ellen, hogy az egész kozmosz nem csupán egyetlen másodperce létezik, a megfigyelő tudatában. Végül ide tartozik még az is, hogy az absztrakt, tényszerű tudományként elképzelt csillagászat tisztán metafizikai gondolatokat vizsgál, hiszen a Hold hozzánk érkező fénye, a fénysebesség korlátozottsága és érzékszerveink természete miatt, egy másodperces késésben van az idealizáltként, pusztán az elmében megkonstruált "valósághoz" képest: a Napot a nyolc perccel a megfigyelés előtti múltban látjuk, nem beszélve a távolabbi objektumokról, ahol ez többszáz-millió, vagy akár néhány milliárd év is lehet. De pl. az olvasó jelen soraimat sem a "valósággal egyidejűleg" tapasztalja, ahogyan azt az agykutatás is részletesen feltárta, hiszen a monitor és a megfigyelő közti térből, ill. a fény véges sebességéből adódó időeltolódás révén az agy ismét csak emlékképpé transzformálja a "jelen időt", és azt fogja szubjektív és egyedi módón, és idézi fel, majd értelmezi a maga számára, ugyancsak egyedi és megismételhetetlen, mással közölhetetlen módon. A csillagászat tehát a jelenben már nem létező objektumokkal foglalkozik, így a múlt emlékképeit kutatja, hasonlóan a kvantumfizikához, de végső soron a filozófiához is. A különbség a filozófia és az egyéb tudományok közt az, hogy a filozófia az egyetlen tudomány, mely a tárgyának teszi meg ezt a "nem-valóságot", és emellett tudatosan kutatja azt, ami "valóságos". Látható tehát, hogy az "absztrakt csillagászat" fogalomtárával és eszközeivel is el lehet jutni ahhoz a felismeréshez, hogy minden dolog valójában csak a tudatban létezik.


2.
A szristi-dristi váda (kb. "a világegyetem észlelésének tana") kategóriájába tartozó Biblia Genezis könyvének hatnapos teremtése (kronológiai szekvenciája) párhuzamos az ugyancsak az ebbe a kategóriába sorolható Enúma Elis isteneinek hat generációjának teremtésével.

Az Enúma Elis isteneinek hat generációja a következő:

1. Tiamat és Apsu
2. Lahamu
3. Kishar
4. Anu
5. Ea
6. Marduk

Az alapszövegek

Az "első generáció":

"Midőn fönn az ég nevetlen
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak"

Az "első nap":

"Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. (...) És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap."

A "második- és harmadik generáció":

"Apszu s Mummu-Tiámat akkor
isteneket nemzettek s szültek:
szülték Lahmut s Lahamut.
Teltek az idők, múltak az idők
s e kettőt még dicsőbben követé
Ansar isten s Kisar istennő."

A "második- és harmadik nap":

"Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt.Így lett este, és lett reggel: harmadik nap."


A "negyedik generáció":

"...Anu is atyáihoz nőtt föl..."

A "negyedik nap":

"Megalkotta Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka; meg a csillagokat. (...) Így lett este, és lett reggel: negyedik nap."

Az "ötödik generáció":

"Anu meg Nudimmudot (=Ea) nemzé"

Az "ötödik nap":

"És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgő különféle fajta úszó élőlényeket, és a különféle fajta madarakat. És látta Isten, hogy ez jó. (...) Így lett este, és lett reggel: ötödik nap."

"A hatodik generáció":

"Apszu szívében,
nemzik az istenek eszét,
a bölcsek bölcsét: Mardukot.
Éa volt a nemző-anyja."

"A hatodik nap":

"Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra (...) Így lett este, és lett reggel: hatodik nap."

A "hetedik nap" analógiái:

"Midőn Éa, nemző-atyja reánéz,
örvend és ujjong - megdobog a szíve.
Tökéletesnek teremté őt, kétfejűnek;
méltóságban mindenki mást felülmúl;
tagjai tündöklőbbek az elégnél;
alig-felfoghatók, hozzá-nem-férhetőek."

"A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után."

____________________________

Latin és magyar értelmezési segédszótár:

Apsu (absu): abyssus, oceanus; principium primum (mascolinum) ciosmogonicum a deo Ea victum et dominatum; symbolum sapientiae profundae.
Édesvizű tenger, hímnemű princípium

Tiamat: oceanus. Sósvizű tenger, a talajvíz, amiből a világ dolgai közvetlenül kiemelkednek. Nőnemű princípium.

Lahamu: principium feminimum cosmogonicum.

Lahmu: principium masculinum cosmogonicum, ortum ex Apsú et Tiamat ante Ansar et Kisar.

Kishar: universum (sar) inferius (ki=terra). Föld.

Anu: deus coeli. Az Ég istene.

Ansar: universum (=sar) coeleste (an) principium cosmogonicum masculinum, ortum simul Kisar post Lahmu et Lahamu. Ég.

Ea (Nudimmud): deus oceani.

____________________________

Források, irodalom:

- Biblia latin nyelven (Biblia Sacra Vulgata), http://www.biblegateway.com

- Biblia, Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás,
Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója,
Budapest, 2005


-M. Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek története I.
Osiris Kiadó, Budapest, 1998 (65-70.o.)


- Az Enúma elis első táblája ékírásos akkád nyelven

- Enúma Elis sive epos Babylonicum de Creatione Mundi
Scripta pontificii Instuiti Biblici, P. Antonius Deimel S.I.
Romae, Sumptibus Pontificii Instuiti Biblici, 1912,
www.etana.org/coretexts/20145.pdf


- Gilgames, Ékírásos akkád versek,
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986


- Sri Ramana Maharisi: Oltalmazó útmutatás,
Kötet Kiadó, Nyíregyháza, 2001, (17. fejezet)

- Szanszkrit-Magyar Nagyszótár, Ádám Béla, 2006

- http://meta-religion.com/World_Religions/Ancient_religions/Mesopotamia/genesis_and_enuma_elish_creation.htm


- http://www.tanit.hu/content/enuma-elis

*