Zen Üresség-kontempláció (vázlatok)

*

*

*

[A felvételeket 2012. augusztus 4-én készítettem a Börzsönyben, a Nagy Hideg-hegyen.]

A Nagy-Ürességről

*


"Azáltal, hogy a dolgoknál változás figyelhető meg, öntermészet nélküli voltuk lesz nyilvánvalóvá. 

Ürességükből kifolyólag viszont egyetlen létező dolog sincs öntermészet nélkül."  

Nagarjuna, Mūlamadhyamakakārikā, XIII.3. (मूलमध्यमककारिका)

_________________________

Nem a dolgok léteznek önmagukban, "amiknek" "van" egy üresség-öntermészetük,
hanem a fogalommentes Tiszta Nagy-Üresség létezik (= catuskoti; Tetralemma), 

melyben öntermészet-nélküli jelenségek bukkannak fel,
a tudati lét háromfajta észlelési módjából és a függő keletkezésből eredően.

*

*

___________________

Lásd még Fehér Judit írását a középút filozófiájáról!

Mahā-Mādhyamaka [#600] előadás-vázlat

*

svabhāva [स्वभाव] (śūnya): ön-természetű (üresség) 
 Theravāda - satipaṭṭhāna
[rang stong]


A madhyamaka analízisének értelmében ezek nem valóságos létezők (sem ez, sem az- ez is, az is):



- samvrti-satya (sz. "elrejtett igazság") létrégiója




- individuális pszicho-fizikai ego (sz. "ahankára", karma és kauzalitás)


- Parikalpita-svabhāva (sz. "elképzelt, posztulált alaptermészet"): 
a partikuláris tudatfolyamatok által, a fogalmi megkülönböztetésből létrejövő  illúzió (ignorantia divisiva)


- Paratantra-svabhāva (sz. "mástól függő, alávetett alaptermészet"): 
függő keletkezés illúziója (pratītya-samutpāda, sz. "okozatiságtól [mint előfeltételektől], ti. nem önmagától való létrejövés")


- Négy Nemes Igazság 

- Trilaksana

parābhāva (śūnya): más [valóságos]-természet[ű] (üresség[e])
[gzhan stong]


 Mahā-Mādhyamaka - Yogācāra
 
Lét / Valóság / Nagy-Én / Önmaga / Brahman-Átman / Nagy-Üresség / Tiszta Tudat / Zen


- paramārtha-satya (sz. "az abszolút, feltétlen igazság") létrégiója

- pariniśpanna-svabhāva (sz. "valódi léttel rendelkező, valóságosan létező alaptermészet")



- nonduális, Teljes Tiszta Tudat


- fogalmilag megragadhatatlan [तथाता - tathātā, sz. "olyanság"]



- minden ellentét egybeesése (coincidentia oppositorum)

- Önmaga (sz. "átman")


- tökéletes nyugalom, béke és mindentől való függetlenség


- Abszolútum

____________________________

*

Vasubandhu-kommentár (1-3)

*

*

ELŐADÁSVÁZLAT

Vasubandhu: Tri-svabháva-nirdésa

c. szútrájához.

*

Előszó helyett

Először is, némi magyarázat, hogy miért is ajánlom Vasubandhu szútrájának tanulmányozását, s hogy miért tartom fontosnak, hogy megértsük a szóban forgó szöveget.

Két okból döntöttem úgy, hogy megírom ezt az előadásvázlatot. Először is, minden tudományban vannak megkerülhetetlen források, melyek megértése elsőrendű az adott tudomány helyes gyakorlásához. Így van ez a szakrális tudományokkal, és azon belül a buddhizmussal is. Aki tisztában akar lenni a buddhista ontológiával, annak Vasubandhu szútrája megkerülhetetlen olvasmány, úgy, mint pl. a kvantummechanikában Einstein relativitáselmélete, vagy a biológiában az evolúciókutatások szakirodalma. Másodsorban pedig alig ismerik az emberek ezt a szöveget, és sajnálatos módon nem csak a laikusok, hanem a buddhista tanítók jórésze sem, ami pedig csaknem megbocsájthatatlan hiányosság. Úgyhogy minden népszerűsítés, ami ezekre a szövegekre irányul, csak örvendetes törekvés lehet.

Még egy dolog. Ha valaki elsőre nagyon bonyolultnak látná a szöveget, kérem, ne ijedjen meg tőle. Érdemes tanulmányozni, akár sorról-sorra is ízlelgetni, boncolgatni azt, mert a belátásból fakadó megértés gyümölcsei hosszú út végét jelenthetik mindenki számára...

*

___________________

A V Á Z L A T

__________________

A szútra címéről (Trisvabháva-nirdésa)

(a)
A címben szereplő „svabháva” az én olvasatomban inkább öntermészetet, alaptermészetet jelent, mintsem „önvalót” (bháva = natura, phüszisz). Annál is inkább, mert az „önvaló” ideájához inkább teisztikus képzetek tapadnak, mintsem ontológiaiak (pl. a klasszikus átman-fogalom az Upanisadokban). Másrészt pedig a három alaptermészet ugyanannak a Tudatnak a differenciálódott létrégiója, valóságtartománya, mely Tudat azonban per definitionem felfogható Önvalónak (Önmagaságnak) is.

(b)

A nirdésa szó a "bemutatás, előadás", tehát a "tanítás" értelmével rendelkezik.

1-3 versszak

1. Az összetett (parikalpita), a kölcsönösen egymástól függő (paratantra), és a beteljesült (pariniśpanna): ezt a három önvalót fogadják el mint legfőbb dolgokat, amelyet belátással (dhĺra) lehet megismerni. (The imagined (parikalpita), the other-dependent (paratantra) And the consummate (parinispanna) -These are the three natures Which should be deeply understood.)*

(a)
A három alaptermészet - mint legfőbb dolog - a jógacsára (yogacara) iskola kardinális tanítása. Analóg a kereszténység trinitológiai doktrínájával is (erről a későbbiekben majd még lesz szó). A három alaptermészetet és azok egymáshoz való viszonyait egy szemléletes analógia segítségével úgy is el lehet képzelni, mint a prizmán megtörő tiszta fényt, ahol az összetett alaptermészetnek a színekre bomlott fény, a függő alaptermészetnek maga a prizma, míg a tiszta fény a beteljesült öntermészetnek felel meg. Figyeljük meg a példában, hogy a "szín" (a formák) mint olyan, két "színtelen" (üres) dolog sajátos érintkezéséből, átalakulásából, játékából jön létre.

(b)
A parikalpita kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy "kigondolás, csalás".

A paratantra a "mástól függés, alávetettség" jelentéssel bír.

A parinispanna a "valódi léttel rendelkezés, valóságos létezés" szanszkrit megfelelője.

(c)

Ezek a valóságtartományok azonban nem elkülönült részei a létnek, hanem a tudati létvalóság három megjelenési formája. Egyik sem létezik jobban vagy kevésbé jobban a másikhoz képest.

(d)

A "belátással való megismerés" az egyetlen igaz megismerés. Túl van a racionalizmuson és a fogalmiságon: nem tanítható, nem adható át: csak belső, első szám első személyű létátéléssel nyerhető el. Maga a szútra is csupán tájékozódási pont, mely mit sem ér konkrét realizáció, meditáció, kontempláció - egyszóval: gyakorlat - nélkül.

2. Az, “ami megjelenik” az kölcsönösen függő; “ahogy megjelenik” az az összetett, az előző, alanyból feltétellé válása miatt, az utóbbi csak-szerkezet volta miatt. (Arising through dependence on conditions and Existing through being imagined, It is therefore called other-dependent And is said to be merely imaginary.)*

Itt két dolog különül el: az "ami", és az "ahogy".

(a)

Az "ami" a függő keletkezés effektusa: ez maga a lét megjelenése, a valóság fenomenális létszerkezete. Az "ahogy" a képzelt, kigondolt alaptermészet: ez a hétköznapi tudat reflexióinak világa.

(b)

A függő természet az Önmaga-lét alanytudati-szubjektív létvalóságának illúzóba merülése (a függő keletkezés első eleme az illúzió (avidya)), ez által kimozdultsága, téves megkülönböztetés általi kettősségekbe kerülése (ignorantia divisiva).

(c)

A "csak-szerkezet volt" azt jelenti, hogy a fenomenális világ illúzióiban kizárólag egymástól fűggő tudat-struktúrákat ragadhatunk meg. A struktúra szó a latinban egyébként "összeillesztést" jelent.

3. Az “ahogyan megjelenik” állandó nem-megtalált-állapotát (avidyamānatā) abban “ami megjelenik”, beteljesült önvalónak tudhatjuk nem-más állapota (ananyathā) miatt. (The external non-existence Of what appears in the way it appears, Since it is never otherwise, Is known as the nature of the consummate...)*

Ez a látszólag bonyolult kijelentés egyszerűbben megfogalmazva a következőképpen hangzik: a képzelt jellegű alaptermészet üressége, és a függő jellegű alaptermészet üressége ugyanaz az üresség, mint a beteljesült alaptermészet, a Valóságos lét Üressége. (Ne feledjük: Nagarjuna szerint a függő keletkezés maga "az" üresség.)

(a)

Mit is jelent ez másképpen kimondva? Azt, hogy csupán az Üresség az, ami valójában létezik, és válik hamis-ürességgé.

Hiszen az, ami üres, valójában soha sem volt "az", tehát nincs semmi, ami üres lehetett volna. Ezért az alaptermészetek természetüket illetően nem különböznek egymástól: azok az Üresség különböző létmódjai a szenves tudatban. (Vö. Nagarjuna)

*

* J. Garfield fordítása

Prológus Vasubandhu szútrájához - II.

*

Rövid demonstráció a beszéd kifejezés

archaikus jelentésének mibenlétéről.

*

munis, szíves, szolgálatra kész

munus, ajándék, bizonyos szándékkal v. célból adott adomány

communis, személyről, barátságos, részvevő, szíves, leereszkedő, infimis, a legalsóbbakhoz

communico, egyenlően összetesz, összeolvaszt

communicatio, szónoklatban beszéd alakzat, mely szerint a szónok a hallgatókhoz fordulva, mintegy felhívja a fennforgó tárgynak megvitatására

*

*

Prológus Vasubandhu szútrájához - I.

*

*