*
*
________________________
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: guru. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: guru. Összes bejegyzés megjelenítése
"Harminchét gyakorlat"
*
Sokszor olvasok "szellemi tanításként" olyan evidenciákat, melyek egyébként minden normális ember számára kézenfekvő dolgok, mégis, barlangban élő, bölcs remeték és szent aszkéták nyilatkoztatják ki.
Néha eme hűtőmágnes-bölcsességek közé - mintegy kakkuktojásként - belekeverednek komolyabb tanítások is: azonban úgy keverednek bele, hogy a szerzőjük maga sem ismeri fel ennek az egy-két mondatnak a mélyebb-magasabb tartalmát, mivel ő maga is csak arra képes, hogy egynek tartsa a többi népi bölcsességnek, közhelyszerű, és jól hangzó tannak, és így egybemossa azokkal.
Ez a jelenség figyelhető meg igen tisztán az alábbi aforizmagyűjteményben is.
*
Tulajdonképpen ugyanis mind a 37 vers egyedül a 22-es következménye, és végső soron egyedül annak szemlélete alapozza helyesen meg őket (és így a 22-es mintegy felette is áll a többi versnek, mert "magában foglalja öket").
Továbbá, ha igaznak látjuk a 22-es tételét, tehát minden kontemplációban valóságosan is tettenérhető ez a cselekmény az én számára, mint aktus [mármint hogy a jelenségek a saját tudat kivetülései], akkor az "én" mint projektáló objektum is csak a tiszta Én [ami szimultán szubjektum-és-objektum] önkorlátozott modifikációjaként létezhet...
Ha pedig ez így van, akkor bárki, aki ezt a mozzanatot képes a tudatában megragadni, a teljes szabadság állapotába kerülhet.
Abba, amiben valójában - öntudatlanul - "most is van".
*
1
Most, amikor rendelkezésünkre áll az öröm és szerencse nehezen elnyerhető hajója (testünk), törekedjünk, hogy másokkal együtt megszabaduljunk a körforgatagból. Folyamatosan tanulni, elmélkedni és meditálni, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
2
Szeretteinkhez való ragaszkodás érzése kavarog mint a víz. Ellenségeink gyűlöletének érzése izzik mint a tűz. A butaság, mely elfelejti, hogy mit használjon és mit utasítson el, mély és sötét. Elhagyni a szülőföldet, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
3
Amikor az ártalmas helyeket elhagytuk, a zavaros érzelmek fokozatosan megszűnnek. Szórakozottság nélkül, az erényes igyekezet természetes módon erősödik. Ha a tudatod tiszta, megjelenik a dharma végleges megértése. Csöndes, békés helyeken tartózkodni, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
4
A régi barátok előbb-utóbb elszakadnak egymástól. A sok munkával szerzett gazdagság és vagyon a hátunk mögött marad. Tudatunk, a vendég, elhagyja a test vendégházát. Elengedni ezt az életet, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
5
Ha rossz társaságba keveredünk, felerősödik a három méreg, visszaesik a tanulás, elmélkedés és meditáció, és kialszik a szeretet és az együttérzés. Otthagyni a rossz társaságot, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
6
Ha nemes szellemű barátokra támaszkodunk, hibáink eloszlanak, képességeink pedig növő holdhoz hasonlóan teljesednek. A saját testnél is többre tartani a szellemi társakat, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
7
Hogyan tudna egy létforgatagban élő világi isten megvédeni másokat? A menedék keresésekor forduljunk a csalhatatlan Három Drágasághoz. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
8
A Megszabadító azt mondta, hogy a három alsó világ minden kibírhatatlan szenvedése az ártalmas cselekedetek gyümölcse. Ezért soha ne kövessünk el ártó tetteket, még ha az életünkbe is kerül. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
9
A három világ öröme olyan, mint harmatcsepp a fűszálon, egy pillanat alatt megsemmisül. Törekedjünk (elérni) a sosem változó szabadság semmihez sem hasonló állapotát. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
10
Mikor anyáink - kik kezdettelen idők óta kedvesek voltak hozzánk - szenvednek, mit ér saját boldogságunk? Ezért, a számtalan érző lény megszabadítása miatt, keltsük fel a megvilágosodás szellemét. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
11
Kivétel nélkül minden szenvedés a saját boldogságunk kívánásából fakad. A tökéletes buddhák az önzetlenség tudatából születnek. Ezért váltsuk meg boldogságunkkal mások szenvedését. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
12
Akkor is, ha mások nagy vágytól hajtva lopják, vagy már el is lopták összes vagyonunkat, ajánljuk fel nekik testünket, vagyonunkat, és a három időben felhalmozott összes érdemünket. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
13
Akkor is, ha ártatlanságunk ellenére mások akár le is vágják a fejünket, együttérzésünk ereje által vegyük magunkra minden ártalmas tettüket. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
14
Akkor is, ha valaki mindenféle támadó és káromló szavakkal illet, szerte a millióféle világban, méltassuk kedvességgel az ő képességeit. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
15
Akkor is, ha valaki egy nyilvános gyülekezet kellős közepén kiteregeti hibáinkat, és elítélően beszél rólunk, alázattal köszöntsük őt, és tekintsük lelki barátnak. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
16
Ha valaki - akit szeretetteljesen kezeltünk, mint saját gyermekünket - ellenségként kezel minket, bánjunk vele olyan kedvesen, mint anya a kisgyermekével. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
17
Akkor is, ha egy egyenrangú vagy alacsonyabb rendű személy gőgösen viselkedik velünk, tisztelettel tekintsük őt, mint egy fejünket ékesítő mestert. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
18
Akkor is, ha nagyon szegényes életünk van, mások lenéznek, veszélyes betegségek és sötét szellemek fenyegetnek - bátortalanság nélkül vegyük magunkra a lények minden tévedését és szenvedését. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
19
Lehet, hogy elismertek és híresek vagyunk, és annyi pénzünk van, mint Vaisravanának, mégis a világi szerencse lényegtelenségének átlátása a bodhiszattvák gyakorlata.
20
Ha leigáztuk a külső ellenséget, de közben nem semmisül meg saját dühünk, akkor ellenségeink száma csak gyarapodni fog. Ezért győzzük le saját tudatunkat a szeretet és együttérzés seregeivel. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
21
Bármilyen nagy az érzéki gyönyörök száma, mégis, mint a sós víz, csak fokozzák a vágyakat. Azonnal utasítsd el mindazt, ami növeli a ragaszkodást és függőséget. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
22
A jelenségek saját tudatunk (kivetülései). Kezdettől fogva tudatunk természete mentes a bonyolítás végleteitől. Ezt értve ne hagyd tudatod elmerülni az alany-tárgy kettősségbe. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
23
Miközben kellemes érzeteket tapasztalunk, bár szépnek tűnnek mint a nyári szivárvány, ne tekintsük valósnak, engedjük el a ragaszkodást és függést. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
24
A különféle szenvedések olyanok, mint egy gyermek halála álmunkban. Ha ezen látszatot valóságosnak tekinted, aggódni kezdesz. Ha kellemetlen helyzetekbe kerülsz, tekintsd azt illúziónak. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
25
Ha a megvilágosodás érdekében le kell mondanunk a testünkről, szükséges-e beszélni a tárgyakról? Ezért gyakoroljuk a nagylelkűséget, a jó karmikus következmények reményének elvárása nélkül. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
26
Ha - erkölcs híján - nem tudjuk megvalósítani saját célunkat, nevetséges mások üdvének beteljesítésére gondolni. Ezért a (világi létezés törekvéseit mellőző) erkölcs óvása a bodhiszattvák gyakorlata.
27
Az erény örömét szerető bohiszattvák számára kincset jelentenek a helytelenül cselekvők. Ezért az ellenszenv nélküli türelem gyakorlása a bodhiszattvák gyakorlata.
28
Még a hinajána követői is (pratjékabuddhák, srávakák) olyan igyekezettel gyakorolnak, mintha a fejükön égő tüzet kellene eloltaniuk. Ezt látva, kezdjünk el szorgalommal - mely a jó tulajdonságok forrása - tevékenykedni az összes érző lény javára. Ez a bodhiszattvák gyakorlata.
29
Amennyiben megértettük, hogy a zavaró érzelmeket megsemmisíti a nyugalommal áthatott belátás, a négy formanélküliséget tökéletesen meghaladó meditatív koncentráció gyakorlása a bodhiszattvák gyakorlata.
30
Bölcsesség híján - a többi öt tökéletesség gyakorlásának ellenére - lehetetlen elérni a tökéletes megvilágosodást. Ezért a három világot meg nem különböztető bölcsességgel áthatott ügyes módszerek alkalmazása a bodhiszattvák gyakorlata.
31
Ha csak egy gyakorló látszatát keltjük, és nem elemezzük saját hibáinkat, lehet, hogy a dharmával ellentétes módon cselekszünk . Ezért saját hibáink folyamatos figyelése és azok elengedése a bodhiszattvák gyakorlata.
32
Amennyiben zavaró érzelmek hatása alatt más bodhiszattva hibáin lovaglunk, saját magunk alatt vágjuk a fát. Ezért ne beszéljünk azok hibáiról, akik a nagy jármű útját követik. Ez a bodhiszattvák gyakorlata
33
Mivel a nyereség és az elismerés utáni vágy vitákba torkollik, és elnyomja a tanulást, elmélkedést és meditációt, a barátokhoz, társasághoz és jótevőkhöz való ragaszkodástól való elfordulás a bodhiszattvák gyakorlata.
34
Mivel a durva szavak zavarják mások tudatát, és lerontják a bodhiszattvák magatartását is, ezért a mások számára kellemetlen, durva beszéd elutasítása a bodhiszattvák gyakorlata.
35
Ha a zavaró érzelmek megszokottak, nehéz megtalálni az ellenszerüket. Felvértezve a figyelmesség fegyverének ellenszerével, a zavaró érzelmek keletkezésük pillanatában való megsemmisítése a bodhiszattvák gyakorlata.
36
Röviden, bármilyen viselkedésmód esetén kérdezzük meg magunkat: "Milyen tudatállapotban vagyok?" A figyelmesség és jelenlét folyamatos fenntartása által beteljesíteni mások célját, ez a bodhiszattvák gyakorlata.
37
A három világ tisztaságát megvalósított bölcsesség által oszlassuk el a végtelen számú érző lény szenvedését. A megvilágosodás elérését szolgáló törekvés érdemének felajánlása a bodhiszattvák gyakorlata.
________________________
Utószó
"A Tökéletesek - szútrák, tantrák és magyarázataik jelentését kifejtő - szavait követve, írtam le a Harminchét Bodhiszattva Gyakorlatot azok számára, akik el szeretnék kezdeni a bodhiszattva ösvény gyakorlatát.
Intelligenciám szegényes és iskolázottságom is szerény, ezért ez a mű nem egy tudósokat kielégítő költemény, de mivel a szútrákra és a Tökéletesek szavaira támaszkodtam, úgy gondolom, a bodhiszattvák gyakorlata nem téves.
Mivel egy hozzám hasonló alacsony képességűnek nehéz felfogni a bodhiszattvák nagy tetteinek mélységeit, így kérem a Tökéleteseket, nézzék el ellentmondásaim és gondolati ziláltságom hibáit.
A munkámból származó érdemek által valósítsa meg minden vándor - a viszonylagos és végső bodhicsitta által - a létezés vagy béke szélsőségeitől mentes védelmező Csenrézi állapotát.
Mindezt írta maga és mások hasznára Thogme szerzetes, a szövegek és jelentések magyarázója, Ngulcsu Rincsen barlangjában.
A jelen szöveget Tiszteletreméltó Beru Kyience Rinpocse adta át néhány magyar zarándoknak 2004 nyarán az indiai Bodh Gaján, hogy fordítsák le saját nyelvükre, és tegyék elérhetővé mások számára is. A magyar fordítást Kovács Endre készítette."
Intelligenciám szegényes és iskolázottságom is szerény, ezért ez a mű nem egy tudósokat kielégítő költemény, de mivel a szútrákra és a Tökéletesek szavaira támaszkodtam, úgy gondolom, a bodhiszattvák gyakorlata nem téves.
Mivel egy hozzám hasonló alacsony képességűnek nehéz felfogni a bodhiszattvák nagy tetteinek mélységeit, így kérem a Tökéleteseket, nézzék el ellentmondásaim és gondolati ziláltságom hibáit.
A munkámból származó érdemek által valósítsa meg minden vándor - a viszonylagos és végső bodhicsitta által - a létezés vagy béke szélsőségeitől mentes védelmező Csenrézi állapotát.
Mindezt írta maga és mások hasznára Thogme szerzetes, a szövegek és jelentések magyarázója, Ngulcsu Rincsen barlangjában.
A jelen szöveget Tiszteletreméltó Beru Kyience Rinpocse adta át néhány magyar zarándoknak 2004 nyarán az indiai Bodh Gaján, hogy fordítsák le saját nyelvükre, és tegyék elérhetővé mások számára is. A magyar fordítást Kovács Endre készítette."
*
Címkék:
aforizma,
bodhisattva,
guru,
koan,
szolipszizmus,
tudat,
yogacara
Contemplatio Veritas
*
Pontifex Maximus
Pontifex Maximus
*
*
_____________________
Kommentár: a felvételen Sri Ramana Maharishi látható, samadhi-kontempláció közben. Amit mindig is vallottam: a ma igen népszerűen, általában nem elvonultan, egyedül, hanem tömegesen, egységes instrukciókkal és lecsukott szemmel gyakorolt "meditáció" és/vagy "kontempláció" egyfajta tudatalatti gyengeség kollektív megnyilvánulása, semmi más, mégha azt külsőleg (és látszólag) viszonylag megfelelő "lótuszülésben", teljesen egyenes gerinccel is végzik (én magam a "csoportos meditációnak" a gondolatát is menekülésnek ill. célt-tévesztettnek tartom, noha meditácónak sem nevezem az ilyen jellegű tevékenységet, amibe néhányszor belekényszerített a sors; nem véletlenül, hogy minden valódi szellemi felismerésem nyitott szemmel történt - leszámítva a tudatos álmodás eseteit: csukott szemmel az emberek szinte rögtön alszanak. A csoportos, egységes instrukciók mentén vezetett meditációk - ebből a szempontból - önmagukban is paródiák). (*)
Talán eme tudatalatti, látens szellemi gyengeség miatt van az is, hogy akikkel eddig találkoztam - talán két személyt leszámítva -, szóba sem hozták a nyitott szemmel való meditációs praxis lehetőségét, bár mindenki számára, bárhol, bármikor, minden ok nélkül is igen egyszerű, "a gyakorlatra vonatkozó tanácsokkal" tudtak szolgálni a "Felébredéshez vezető út" kapcsán...
Nyilvánvalóan nem voltak tudatában és tapasztalatában annak, hogy aki valóban meditál, az lát - így inadekvát és felesleges lenne behúnynia a szemét.
________________________
(*) Ide tartozik a 'Contemplatio Veritas' c. inspiratív tanulmány-vázlatom,:akit addig is érdekel, az jelezze, és szívesen elküldöm számára e-mailen. Aki pedig a Buddha-szobrok és egyéb ábrázolások alapján véli legitimnek a lecsukott szemeket, annak két dolgot ajánlok megfontolásra: elsőként azt, hogy eredetileg nem léteztek antropomorf Buddha-ábrázolások, (ahogy Krisztus-ábrázolások sem), másodszor pedig hogy amikor Buddha és Jézus inkarnációi után többszáz évvel meg is jelentek az ember-szerű "képmások", kizárólag szimbolikus tartalommal rendelkeztek-rendelkeznek, hiszen például a fejből kicsapó lángnyelv is szimbólum, és azt nyilvánvalóan senki nem akarja "utánozni". A lecsukott szem a transzcendentális látást, a keresztbe tett lábak, és az ég felé néző talpak pedig a horizontális kauzalitásból való kiszállást, az attól való érintetlenséget szimbolizálhatják, ahogy a fejtetőből kicsapó lángnyelv is azonos az Apostolok cselekedetei II.-ben olvashatóakkal, és a Szent Szellemnek mint az Önvalónak a szubjektum-feletti megjelenésének szimbóluma. Fent írtak nem azt jelentik, hogy nem tartom helyesnek a szellemi közösségek létét, hanem azt, hogy a valóban helyes úton járó közösségekben a praxist egyedül, elvonultan gyakorolják a tagok, legjobb esetben is kizárólag a guru négyszemközti, metaforikus útmutatásai, instruálásai, ihletett és közvetlen inspirációi mentén. Ez valóban a "legjobb eset".
Talán eme tudatalatti, látens szellemi gyengeség miatt van az is, hogy akikkel eddig találkoztam - talán két személyt leszámítva -, szóba sem hozták a nyitott szemmel való meditációs praxis lehetőségét, bár mindenki számára, bárhol, bármikor, minden ok nélkül is igen egyszerű, "a gyakorlatra vonatkozó tanácsokkal" tudtak szolgálni a "Felébredéshez vezető út" kapcsán...
Nyilvánvalóan nem voltak tudatában és tapasztalatában annak, hogy aki valóban meditál, az lát - így inadekvát és felesleges lenne behúnynia a szemét.
________________________
(*) Ide tartozik a 'Contemplatio Veritas' c. inspiratív tanulmány-vázlatom,:akit addig is érdekel, az jelezze, és szívesen elküldöm számára e-mailen. Aki pedig a Buddha-szobrok és egyéb ábrázolások alapján véli legitimnek a lecsukott szemeket, annak két dolgot ajánlok megfontolásra: elsőként azt, hogy eredetileg nem léteztek antropomorf Buddha-ábrázolások, (ahogy Krisztus-ábrázolások sem), másodszor pedig hogy amikor Buddha és Jézus inkarnációi után többszáz évvel meg is jelentek az ember-szerű "képmások", kizárólag szimbolikus tartalommal rendelkeztek-rendelkeznek, hiszen például a fejből kicsapó lángnyelv is szimbólum, és azt nyilvánvalóan senki nem akarja "utánozni". A lecsukott szem a transzcendentális látást, a keresztbe tett lábak, és az ég felé néző talpak pedig a horizontális kauzalitásból való kiszállást, az attól való érintetlenséget szimbolizálhatják, ahogy a fejtetőből kicsapó lángnyelv is azonos az Apostolok cselekedetei II.-ben olvashatóakkal, és a Szent Szellemnek mint az Önvalónak a szubjektum-feletti megjelenésének szimbóluma. Fent írtak nem azt jelentik, hogy nem tartom helyesnek a szellemi közösségek létét, hanem azt, hogy a valóban helyes úton járó közösségekben a praxist egyedül, elvonultan gyakorolják a tagok, legjobb esetben is kizárólag a guru négyszemközti, metaforikus útmutatásai, instruálásai, ihletett és közvetlen inspirációi mentén. Ez valóban a "legjobb eset".
*
A Beavatási Útról
*
Valójában, egy adekvát tanítványi láncolatnak - a realizáció
és/vagy az elmélyülés legintenzívebb akcionalitásában,
tehát a legoptimálisabb esetben -
maximum két tagja van.
Azután, egy pillanatra, már csak egy.
De csak egy pillanatra,
hogy azután újra kettő legyen.
___________________
Egy tanítványi lánc ugyanis nem attól "láncolat",
hogy sok tagja (maradva a képnél: "láncszeme") van,
hanem attól, hogy időben megszakítatlan
az átadási-beavatási folyamat.
*
Valójában, egy adekvát tanítványi láncolatnak - a realizáció
és/vagy az elmélyülés legintenzívebb akcionalitásában,
tehát a legoptimálisabb esetben -
maximum két tagja van.
Azután, egy pillanatra, már csak egy.
De csak egy pillanatra,
hogy azután újra kettő legyen.
___________________
Egy tanítványi lánc ugyanis nem attól "láncolat",
hogy sok tagja (maradva a képnél: "láncszeme") van,
hanem attól, hogy időben megszakítatlan
az átadási-beavatási folyamat.
*
Címkék:
aforizma,
beavatás,
guru,
realizáció
A "mestereknek"
*
"Nem az a baj, hogy képes vagy magad köré gyűjteni az embereket, hanem az, hogy nem tudod arra rávenni őket, hogy ne gyűljenek köréd."*
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
