Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

道德經, 45



*

A Teljesség: akár az Üresség.


*

M-axióma


Nem lép ki az ajtón
és világot megismer,
nem néz ki az ablakon
és égi út-at megismer;
mennél messzebb megy,
annál kevesebbet ismer;
ezért a bölcs
nem jár, hanem megismer,
nem néz, hanem megnevez,
nem cselekszik, hanem végbevisz.

道德經, 47

*


A Tiszta Én kivonása a szennyezett "én"-ből nem az anátman tagadását
hanem a "valódi Én" megtalálását jelenti.

Ez az intellektuális aktus, melyben "az én visszatér az Énhez", nem más, 
mint az őseredeti, létfeletti nem-cselekvés.

_______________________________________

[A nem-cselekvő Tudat úgy viszonyul a tettek világához, 
mint a nyomdagépek a kinyomtatott szöveg értelméhez.]


*

Napéjegyenlőség

 
*


Olvasom a különböző reakciókat a Dalai Láma budapesti látogatása és előadásai kapcsán. A skála igen széles, melyen ezen reakciók minősége húzódik: a legprimitívebbektől kezdve, melyekben a Gödör klub nevű fővárosi pszeudo-hippi-gyülekezőhely akármelyik befüvezett látogatójának közhelyszerű, ál-bölcs és üres gondolataihoz hasonlítják a Láma által "borzasztó angolsággal" elmondottakat, a korrekt és objektív, de a témában laikus, ám újságírásban profi zsurnaliszták által megszerkesztett összefoglalókon át, egészen a hisztérikus, személyi kultuszba átcsapó, ömlengő, ezoterikus maszlagokkal teli, vak magasztalásokig bezárólag.

A néhány üdítő kivételtől eltekintve nem nagyon vártam mást a felhozataltól, de a lényeg persze nem ez.

Hanem az, hogy ezen alkalom révén rendkívüli módon nyilvánvalóvá vált, hogy kevesen értik a buddhizmust... keveseknek van erejük hozzá, hogy megértsék, kevesen gyakorolnak valójában, és keveseknek adatik meg a szerencsés alkalom, hogy "túljutván a világi dolgokon való vágyódáson és bánkódáson", tisztán lássanak és tudatosan tapasztaljanak, akár még magával a buddhizmussal - mint filozófiával - is kellő távolságot tartva.

Ezen a helyzeten pedig sajnos a teltházas, on-line Interenet-közvetítéses sportcsarnok-előadás sem változtat semmit, de végső soron nem is kell, hogy változtasson bármin is.

Jelenleg ugyanis ez az általános helyzet jelenti a Kozmikus Időciklus Rendjének megnyilvánulását.

Ezt a Rendet, és annak megnyilvánulásait befolyásolni megpróbálni ugyanolyan hiba, mint stabilizálni akarni benne egónkat: mindkettő tett, mely tetteket szül, és fenntartja a Nagy Illúziót.

Nem befolyásolni kell, hanem: Tudni. Egyedül, Dalai Láma nélkül. Ez "a" buddhizmus.


*


Post scriptum:
Ha valaki a hétvégén felismerései, intuíciói vagy tudatosításai révén úgy érzi, hogy előrébb jutott az Úton, és látszólag ezek a Láma Dharma-beszédeivel kapcsolatosak, mégis azt kell mondani, hogy csakis önmaga erőfeszítéseinek köszönheti előrejutását; és ha valaki egy tapodtat sem haladt semerre sem, az szintén csakis önmaga tudatlanságának a sorsszülötte.

A Guru [Láma, Mester] ugyanis Isten, Isten az Önvaló, az Önvaló pedig egyedül Önmaga, ami csak belső látással és meditációval tárul fel - mindenkinek a belső énjében, a Pillanat Csendjében.

Akkor, amikor az egész sportcsarnokban egyszerre tizenegyezer ember állt teljesen némán, a Láma érkezésekor.


*


Az időciklusokról


*


De una bonorum angelorum malorumque natura.
Nullam essentiam deo esse contrariam, quia ab eo, qui summe et semper est, hoc in totum videtur diversum esse quod non est.

De inimicis dei non per naturam, sed per contrariam voluntatem, quae cum ipsis nocet, bonae utique naturae nocet, quia vitium, si non nocet, non est.
De naturis inrationalium aut vita carentium, quae in suo genere atque ordine ab universitatis dedecore non discrepant.
Quod in omni naturae specie ac modo laudabilis sit creator.
Quae causa sit beatitudinis angelorum bonorum et quae causa sit miseriae angelorum malorum.
Causam efficientem malae voluntatis non esse quaerendam.
De amore perverso, quo voluntas ab incommutabili bono ad mutabile bonum deficit.
An sancti angeli, quem habent creatorem naturae, eundem habeant bonae voluntatis auctorem per spiritum sanctum in eis caritate diffusa.
De opinione eorum, qui humanum genus sicut ipsum mundum semper fuisse existimant.
De falsitate eius historiae, quae multa milia annorum praeteritis temporibus adscribit.
De his, qui hunc quidem mundum non sempiternum putant, sed aut innumerabiles aut eundem unum certa conclusione saeculorum semper nasci et resolvi opinantur.
Quid respondendum sit his, qui primam conditionem hominis tardam esse causantur.
De revolutione saeculorum, quibus certo fine conclusis universa semper in eundem ordinem eandem que speciem reditura quidam philosophi crediderunt.
De temporali conditione generis humani, quam deus nec novo consilio instituerit nec mutabili voluntate.
An ut deus semper etiam dominus fuisse intellegatur, credendum sit creaturam quoque numquam defuisse cui dominaretur, et quomodo dicatur semper creatum quod dici non potest coaeternum.
Quomodo intellegenda sit promissa homini a deo vita aeterna ante tempora aeterna.
Quid de incommutabili consilio ac voluntate dei fides sana defendat contra ratiocinationes eorum, qui opera dei ex aeternitate repetita per eosdem semper volunt saeculorum redire circuitus.
Contra eos, qui dicunt ea, quae infinita sunt, nec dei posse scientia conprehendi.
De saeculis saeculorum.
De inpietate eorum, qui adserunt animas summae veraeque beatitudinis participes iterum atque iterum per circuitus temporum ad easdem miserias laboresque redituras.
De conditione unius primi hominis atque in eo generis humani.
Quod praescierit deus hominem, quem primum condidit, peccaturum simulque praeviderit, quantum piorum populum ex eius genere in angelicum consortium sua esset gratia translaturus.
De natura humanae animae creatae ad imaginem dei.
An ullius vel minimae creaturae possint dici angeli creatores.
Omnem naturam et omnem speciem universae creaturae nonnisi opere dei fieri atque formari.
De Platonicorum opinione, qua putaverunt angelos quidem a deo conditos, sed ipsos esse humanorum corporum conditores.
In primo homine exortam fuisse omnem plenitudinem generis humani, in qua praeviderit deus, quae pars honoranda esset praemio, quae damnanda supplicio.


 De Civitate Dei, Lliber XII

___________________________________


(Ahuramazda (az Avesztában) megmutatja Zarathusztrának egy fa gyökerét, melynek négy ága van, egy aranyból, egy ezüstből, egy acélból, egy pedig acél és vas ötvözetéből, s ezeket a következő ezredév négy hanyatló szakaszaként írja le.)


*

Aequinoctium



*

MMX. IX. XXII.


*

Animi Praesentia (#604)


*

Kár, hogy a mai világ, egoista-materialista embere a "szüzességet" kizárólag csak a materiális síkú szexualitással képes összekapcsolni; pedig szellemi értelemben attól még nem "szűz" valaki, hogy életében nem volt szexuális aktusa: ez a puszta tény csak azt jelenti, hogy az illetőnek még életében nem volt személyesen átélt szexuális aktusa, és ez valójában az esetek 99%-ában tényleg semmi többet nem jelent... (Hasonlóan van ez a "nem-ártás" fogalmával is: attól, hogy valaki egy legyet sem képes agyonütni, még nem a nem-ártást gyakorolja, pusztán képtelen valamire: az ahimsa realizálása feltételezi a gyilkolásra való potenciális képességet is.)

Azonban metafizikai értelemben az igazi szellemi Újjászületés vagy az illúziókból és a kondicionáltságokból való Felébredés egyben Szellemi Szüzességet is jelent, függetlenül attól, hogy a profán világ oldaláról szemlélve "együtt hált-e valakivel az illető", vagy hogy éppen "prostituáltként élt-e korábban": az Újjászületés és az illúziókból való Felébredés ugyanis az individuális, személyes "én" halálát jelenti, és mindannak transzmutációját,, visszatérését és beolvadását a Tiszta Tudatba, ami korábban látszólag hozzá tartozott (még a "karmát" is ideértve)...


*

Minden religio igazi célja ez a szellemi értelemben vett Újjászületés: 
a többi pusztán csak látszat, legjobb esetben is szimbólum.
 


__________________________


Hamu vagy gyémánt - valójában ugyanaz mindkettő...

Bármelyik útszéli prostituáltból lehet Szűz: 

csak rá kell ébrednie a Valóságra.


*

# 603 (a hit - vázlatok)


*

Azt tapasztaltam, hogy az emberek többsége jelenleg eléggé eltorzult vagy éppen ellentétes jelentéssel ruházza fel a kulcsfontosságú archaikus szavakat. Mivel így van ez a "hit" szó esetében is, összegyűjtöttem a kifejezés latin, ógörög és szanszkrit nyelvű jelentésárnyalatait, definícióit. Ez talán segíthet mindenkinek, aki úgy véli, hogy a hit alatt kizárólag "egyéni elképzelés" vagy "megismerhetetlen dolog" értendő, ami ráadásul "a tudás ellentéte", és talán az is világossá válhat, hogy a tradicionális terminusok összetettebb szavak, mint amikre ma lefordítják és átértelmezik őket, így nem azok jelentésbeli elégtelensége az oka annak, hogy a mélyebb-magasabb jelentések nem kerülnek a vizsgálódások előterébe, hanem éppen a helytelen fordításból eredő korlátozottságok tompítják és nyomják el azokat (a szellemi látás rohamos csökkenéséről nem is beszélve).

Továbbá a hit szerepe a buddhizmusban sajnálatos módon igen félreértett és mostoha, ami abból fakad, hogy a ma embere a hit alatt képtelen tapasztalati valóságot, bizonyosságot érteni: pedig a függő keletkezés transzcendens változata, mely az Upanisa sutta-ban van kifejtve [SN.12.23.], a szenvedést az ebben az értelemben vett hit előfeltételének teszi meg, ami korántsem elhanyagolható, szóteriológiai jelentőségű momentum: eszerint a szenvedés és a megszabadulás közötti elsődleges híd a lentebb kifejtett értelmű hit aktusa (ahogyan Sziddhártha herceg is abban a hitben [=bizonyosságban] hagyta el palotáját, rangját és családját, hogy a szenvedés világa legyőzhető, és feltehetőleg enélkül a meggyőződés nélkül magára a szellemi útra való lépésre vonatkozó akarati aktus is hiányozna mindenkiből, aki meg kíván szabadulni a szenvedés világától).

(Megjegyzés: nagyjából egyébként hasonló "eróziós" folyamatnak lehetünk tanúi a keresztény vallás "Szép" [lat. pulcher] fogalmával kapcsolatban is, ami eredetileg Isten három fő szellemi jellemzőjének egyike (a Jó és az Igazságos mellett), és aminek tudatosítása és meditatív kontemplációja mára már szinte teljesen kiveszett a keresztények mindennapi vallásos tevékenységeinek köréből, és sajnálatos módon szakrális ontológiai-metafizikai fogalom helyett ma leginkább csupán profán esztétikai-materiális értelemben használatos - eltekintve persze néhány üdítő kivételtől, mely általában filozófiai komolyságú teológiai tárgyú írásokat jelent.)


*



*

Szócikkek

Latin: fides [fidesz]

1) bizalom, hit: fidem habere (tribuere, adjungere) alicui, valakiben bizalmat helyezni, benne bizni, szintígy: defensioni alicujus, verbis tuis; oratio fidem facit, bizalmat támaszt, azt eszközli, hogy (a beszélőnek) hitelt adnak; auribus vestris fidem non facit oratio mea, ti beszédemnek nem hisztek, de halljátok (azaz nektek saját szemetekkel kell látnotok, hogy meggyőződjetek); tibi fidem faciemus (így is: nobis erit fides apud te), nos ea suadere quae etc., mi téged meggyőzünk arról, elhitetjük veled, hogy stb.; abrogare alicui fidem rei alicujus, valakinek valamiben semmi hitelt se adni. Innen A) pénzt illetőkben hitel: fides concidit, ingadoz, hanyatlik, fides augustior, korlátolt, gyenge; pecuniam mutuam sumere fide amicorum, a barátok nevére (hitelére) pénzt kölcsönözni. ||B) Küln. a keresztény hit, a fide Christianorum discrepare.
2) bizalmat szülő és megnyerő sajátság, A) személyekről, hűség, becsületesség, egyenesség, lélekismeretesség, őszinteség; tárgyakról, biztosság, hihetőség, igazság, bizonyosság s több efféle: a) justitia in rebus creditis nominatur fides; cum fide, becsületesen, igazságosan; f. erga aliquem; manere in fide, hűnek maradni; praestare alicui fidem; b) f. tabularum (oklevelek, irományok), oraculorum; fides penes auctores erit, a szavatosok (az e részben kutfőül szolgáló írók) álljanak jót a dolog igaz voltáról. B) küln. a) ad (in) fidem rei alicuius, a dolog bebizonyítására; sum fides vocis (költ.) én vagyok bizonyság felőle; tum manifesta fides (erat) akkor a dolog igazsága nyilvános, kézzelfogható volt; b) f. induciarum, s több efféle szentség, sérthetetlenség; c) teljesedés, következés, eredmény, dictis addere fidem (költ.) a szót teljesedésbe vétetni; verba sequitur fides; verba sine fide rerum, melyeknek semmi eredménye, következése nem lett; d) msz. fide bona v. ex f. b., jóhiszemüleg, hitre s becsületre, becsülettel, igazságos akarattal: b. f. emere, mala f., roszhiszemüség.
3) bizalmat szülő erősítés, biztatás, igéret, adott szó, elkötelezés, biztosítás
4) védelem-igéret, személy-biztosítás, bátorság, biztos kiséret: fidem publicam jussu senatus ei dedit; fide publica jussus est dicere, az állam nevében biztosított sértetlenség mellett, szintígy: interposita fide publica; fide accepta a legatis, vim abfuturam, azon igéret, hogy semmi erőszakot nem fognak rajta elkövetni. Innen
5) ünnepélyes fogadással tett igéret, kezesség-vállalás, magát elkötelezés, becsületszó; fide mea, becsületszavamra! (költ.) szerelmi fogadás.
6) védelem, hiv segítség, segély, kimélés, kegyelem s több efféle: tradere (permittere) se v. venire in fidem alicuius magát feltétlen megadni valakinek; haec urbs est in f. mea, védelmem alatt áll; sequi fidem alicujus, valakinek védelme után járni; obsecro f. vestram, védelmetekért esdem, szintígy: implorare fidem deum hominumque; Di, vestram fidem! védő istenek! az isten szerelmeért! pro deum atque hominum fidem, a védelmező istenek nevében! az istenek neveért!
7) Személyesítve Fides mint istenség, a becsületesség és hűség istenasszonya.

*

Ógörög: πίστις [pistis]

1.)bizalom, bizakodás
2) meggyőződés, bizonyosság
3) hihetőség, hitel
4) hűség, megbízhatóság
5) hit
6) bizonyíték, bizonyosság
7) oltalom

*

Szanszkrit: श्रद्धा [śraddhā]

1) hinni
2) bízni
3) elvárni
4) szívesen látni
5) bizalom, megbízás
6) hit
7) hit istene
8) odaadás, nagylelkűség
9) lélekjelenlét
10) istenhit

*


"Akinek hite van bennem, és szeretettel van irántam, az az égbe ér."
MN I.142

"A hit a mag, a hit a legjobb vagyon idelenn az embernek."
SN 77, 182


*

A Hit: az elfe[le]dettségben álló Igazságra való visszaemlékezés.
Heidegger

*

_________________________________


Jegyzetek:


Upanisa sutta, in.Kőrösi Csoma Sándor buddhista és magyar egyetem kiadványa, 2005. ősz: 9.o.
(Fordította: Pap László Miklós)

Alternatív verziójú fordítás:
http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:sn-12-23-la-tk

*

# 602

*

Tanulmányfotók és vázlatok 
a feltételektől függő, kontemporális folyamatok kontemplációihoz.

*



 
*




*





*




*





*





*

(A felvételeket Börzsönyligetben készítettem, 2010. augusztus 20-án.)

*

A "más-természetű üresség" kifejezés "más" előtagja kapcsán


*


parā-[bhāva Śūnyatā]
sz. pár-a: 

I. 
távoli; feletti; mennyei, nem földi
legjobb, legfőbb, kiváló; 
első, előző; ellenséges; túlsó, szemközti; 
másik; tágabb értelmű

II. 
a másik, a legfelsőbb lélek egyik elnevezése

III. 
végső határ, végső boldogság

IV.  
más, másik


[Szanszkrit-Magyar Nagyszótár, 525.o.]


______________________

(Vö: "parinirvana" [sz. परिनिर्वाण])

*

Mahā-Mādhyamaka [#600] előadás-vázlat


*

svabhāva [स्वभाव] (śūnya): ön-természetű (üresség) 
 Theravāda - satipaṭṭhāna
[rang stong]


A madhyamaka analízisének értelmében ezek nem valóságos létezők (sem ez, sem az- ez is, az is):



- samvrti-satya (sz. "elrejtett igazság") létrégiója




- individuális pszicho-fizikai ego (sz. "ahankára", karma és kauzalitás)


- Parikalpita-svabhāva (sz. "elképzelt, posztulált alaptermészet"): 
a partikuláris tudatfolyamatok által, a fogalmi megkülönböztetésből létrejövő  illúzió (ignorantia divisiva)


- Paratantra-svabhāva (sz. "mástól függő, alávetett alaptermészet"): 
függő keletkezés illúziója (pratītya-samutpāda, sz. "okozatiságtól [mint előfeltételektől], ti. nem önmagától való létrejövés")


- Négy Nemes Igazság 

- Trilaksana






parābhāva (śūnya): más [valóságos]-természet[ű] (üresség[e])
[gzhan stong]


 Mahā-Mādhyamaka - Yogācāra
 
Lét / Valóság / Nagy-Én / Önmaga / Brahman-Átman / Nagy-Üresség / Tiszta Tudat / Zen


- paramārtha-satya (sz. "az abszolút, feltétlen igazság") létrégiója

- pariniśpanna-svabhāva (sz. "valódi léttel rendelkező, valóságosan létező alaptermészet")



- nonduális, Teljes Tiszta Tudat


- fogalmilag megragadhatatlan [तथाता - tathātā, sz. "olyanság"]



- minden ellentét egybeesése (coincidentia oppositorum)

- Önmaga (sz. "átman")


- tökéletes nyugalom, béke és mindentől való függetlenség


- Abszolútum
____________________________


*