Heideggerről

. . .

Heideggert eddig lehetett érteni és nem-érteni; ismerni és nem-ismerni.

Ma már "elviccelni" és "lefitymálni" is lehet.

Pedig amit ő tett, restaurációs kísérlet a filozófiában: a minimum a szavak értelmének helyreállítása-, a maximum a megfelelő szellemi bázis kereteinek vázolása volt, az alapokig való vissztekintés révén.

A 'Lét és idő', a 'Metafizika alapfogalmai', az 'Útjelzők': restauráció-vázlatok, melyek tartalmi elsajátítása - kevés kivételtől eltekintve - szükséges előfeltétele a modern ember szellemi útjának.

És mivel Heidegger tudta és látta, hogy nem lehet filozófusnak nevezni azt, aki nem látja be a filozófiai rendszerek önellentmondásait, a lényegi kérdéseket nem is kísérelte meg megválaszolni, hanem nyitva hagyta azokat, és az olvasóra bízta őket - amit tehetett az az volt, hogy felvonultatott néhány paradoxont a Lét és a létmódok kérdését illetően.

Ez lehet Heidegger lényeglátó gondolkodásának - és tájékozódási pontokká váló - adekvát értelmezése.

Nem több - de nem is kevesebb.

. . .

Moksha

. . .

Ad.1

.
A jelenvalólét téridő-feletti: a szubjektum metafizikai.

Ad.2

.

- regnum Dei intra vos est -

*

- η βασιλεια του θεου εντος υμων εστιν " -

*

- Isten országa bennetek van -

. . .

abhidharma

. . .

tétel:
okozati kauzalitás csak illúziótermészetű jelenségek között működhet

bizonyítás:
a jelenvalólét oszthatatlan

_________________________

. . .

A mag és a héj

. . .

ad.1

Mi történik egy olyan meditáció után a tudattal, melyben megvalósul a nem-kettősség állapota?

Történik-e valami egyáltalán, vagy csupán ugyanaz az illúzió alakul át a nem-kettősségben?

ad.2

"Kinyílik a táj, becsukódik a táj. Az üresség öntözi a szélét."

. . .

A Kezdet

. . .

- De hát ki vagy te?

- A kezdet, amint már mondtam nektek.

. . .

János Evangéliuma, VIII.25

Meditáció

. . .

Nehéz látni a befolyásolatlant.

.

Bizony, az igazság nem szembeötlő.

.

Annak aki lát, semmi nincs.

. . .

Buddha, Nibbána Szutta (2) Udana 8.2

Tao

. . .

Valójában mindig béke van.

Hol a Sötétség győzelme utáni béke, hol a Fény győzelme utáni béke.

Csupán a kettő átváltozása a harc.

. . .

Létárnyékok

. . .

A dolgok ürességtermészetének felismerése annak a tudat-folyam(at)nak a megfordítása, ami által az ürességben dolgok bukkannak fel, nem pedig a "dolgoknak az átalakítása", hiszen nem valóságosan léteznek ezek a "dolgok", következésképp nincs "mit" át-alak-ítani.

A tradíciók egyetemes doktrínáiban található "kezdeti ősüresség" így nem abban az értelemben Kezdet, hogy már időben elmúlt, hanem abban az értelemben, hogy - mint ahogy egy kör bármely pontja egyszerre kezdő- és végpont is - magában hordoz mindent - és ez a valóságak megfelelően így van most is.

Ha ennek látása feltárul, akkor a dolgok ontológiai létmódja alakul át: a létrégiók lesznek egymásba-járhatók, egymásba transzformálhatók - mint Platón (és eredetileg Hérakleitosz) barlanghasonlatában.

Tehát ami a minket körülvevő, hétköznapi szinten és tapasztalati úton megragadható Kozmosz létmódját illeti: a valósághoz mint Léthez szervesen hozzátartozik a nem-valóságos is mint létmód és létszerkezet.

Vagy másképp: "Az Én (Önmaga) nem-énként (nem-Önmagaként) tárul fel" - írja Heidegger. Ez pont ugyanez.

Ez azt is jelenti, hogy majdnem az összes Buddha-beszéd magyar fordítása, ahol az ontológiai értelmben vett Önmaga(ság)-ról szó van, revízióra szorul.

Pl. alig van, aki értené, mi a különbség az "eauton" (lat. 'ipsum') és az "ego" között.

. . .

Ginnunga-gap

. . .

"varázserővel rendelkező őstér"

. . .

Középső Út - III.

. . .

a fizikainak a metafizikai az ellentéte, de a metafizikainak nincs ellentéte

. . .