Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

A "Szív szútra" Új fordítása - 2024

*


Kedves Olvasók és érdeklődők!

Ezúton osztom meg mindenkivel a Szív szútra fordításomat.

A szöveg a forrásmegjelöléssel szabadon felhasználható. Minden egyéb jog fenntartva.

A fordítás alapjául a következő szanszkrit és a kínai szövegek szolgáltak forrásként: 

Hōryūji Palm-leaf Manuscript. (Ja) – Xīnjīng | Prajñāpāramitāhṛdaya (wordpress.com)

NTI Reader és NTI Reader

A fordításomhoz készül a kommentár is.

Olvassa mindenki szeretettel!

Antal Péter

Kérdés, észrevétel esetén vagy a fordítás felhasználása kapcsán kérem írjon nekem bizalommal!

antalpeter001@gmail.com

__________________________________


*

A meghatározhatatlan legmagasabb rendű közvetlen önmegismerés szent tudománya 

परज्ञापारमिताहृदय 

(Prajñāpāramitāhṛdaya)

*

A nemes Avalokiteśvara, a bodhisattva, amint a mély, Transzcendentális Közvetlen Belátásban gyakorolva haladt, világosan megfigyelte az öt tapasztalati ág mindegyikét, és azokat Üresnek látta az önléttől – azzal átlépett minden szenvedést. 

Itt, Śāriputra, a forma: Üresség, az Üresség: forma. 

A látvány nem különböztethető meg az Ürességtől: az Üresség nem választható szét a látványtól. 

A megjelenési forma valóban Üresség; az Üresség valóban megjelenési forma. 

Ugyanígy az érzékelés, a felfogás, késztetés és a tudatosság is. 

Ezen a világon, Śāriputra, minden jelenség az Üresség megnyilvánulása; 

nem keletkezők – nem pusztulók; nem szennyezettek – nem tiszták; nem növekvők – nem csökkenők. 

Valóban, a jelenségek Üressége egyaránt sem múlt, sem jövő, sem a jelen. † 

Ezért, Śāriputra, ebben a kiüresítettségben nincs forma, nincs érzék, felfogás, késztetés és tudatosság. 

Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és elme. 

Nincs látvány, hang, illat, íz, nincs tapintás, és nincs gondolat. 

Nincs a szemnek tartománya, eljutva egészen addig, hogy nincs az elmetudatosságnak tartománya. 

Nincs tudatlanság, és nincs kioltása a tudatlanságnak, és így nincs öregedés-és-halál, és nincs az öregedés-és-halál megszüntetése sem. 

Nincs szenvedés, eredet, megszüntetés, út. Nincs tudás, és nincs beérkezés. 

Ebből adódóan, a nem-megragadás módja által, a Tökéletes Mentális Beállítottságot követve a bodhisattva akadálytalan tudatú. 

Mivel tudata akadálytalan, nincs benne félelem, így meghaladja a téves nézeteket, álomszerű elképzeléseket: ezt beteljesítve éri el a Végső Nirvāṇa-t. 

A három időben létező minden Buddha a Tiszta Transzcendentális Tudatosság gyakorlásával éri el a Felülmúlhatatlanul Teljesen Tökéletes Megvilágosodást. 

Ezért hirdesd az Érzékeken túli Tisztánlátás nagy mantráját; a nagy tudomány mantráját; a felülmúlhatatlan mantrát; a páratlan mantrát; amely minden szenvedést megszűntet; amely való igaz - nem hamis. 

Ezért a Mindent Meghaladó Öntudatosság mantráját így prédikáld: 

gate gate pāragate pārasaṃgate bodhi svāhā ††

____________________ 

 †  [Kumārajīva 鳩摩羅什 IV. sz-i fordításában szereplő kulcsfontosságú sor. ~ T 08 250; 0847c15: 是空法,非過去、非未來、非現在] 

†† [Woncheuk 원측 VII. sz-i kommentárja alapján: Átkelni, átkelni, túljutni, eljutni a végsőkig, az esszenciáig, gyorsan!]

 Fordította: Antal Péter – 2024.02.24. Telihold napján

...nem könnyebb...


*

>Semmivel sem könnyebb azt megmondani, hogy mi a létező, 
mint azt, hogy mi a nem-létező.<

Platón: A szofista (246a)

*

Platón: Az állam (479 a-c)


*

SZÓKRATÉSZ: Ha így áll a helyzet, szóljon és feleljen nekünk az a derék ember, aki nem ismeri el, hogy létezik a szép maga és a szépségnek örök változatlan ideája, hanem azt hiszi, sokféle szép van - a látványszerető, aki nem szereti, ha valaki a szépet, az igazságost és a többit egynek tekinti. Ezt mondjuk majd neki: kiváló barátom, találsz-e e sokféle szép között valamit, ami egyszersmind ne tetszenék csúfnak, igazságost, ami ne tetszenék igazságtalannak, szentet, ami ne tűnnék szentségtelennek?

GLAUKÓN: Nem találok, hanem szükségképpen, ami szép, az egyszersmind csúfnak is tetszik, és így van mindennel, amit kérdeztél.

SZÓKRATÉSZ: És a dupla? Kevésbé tetszik félnek, mint duplának?

GLAUKÓN: Nem.

SZÓKRATÉSZ: És a nagy, kicsi, könnyű, nehéz inkább hívható annak, aminek mondjuk vagy az ellenkezőjének?

GLAUKÓN: Nem, hisz mindig van mindegyikben az ellenkezőből is.

SZÓKRATÉSZ: És vajon a sokféle létező mindegyike inkább az-e, aminek állítják, vagy az ellenkezője?

GLAUKÓN: Hasonló ez a lakomák kétértelmű élceihez, vagy a gyermekrejtvényhez a heréltről, aki megdobta a denevért - amikor az a kérdés, hogy mivel és mire dobott; ezek is ilyen kétértelműek, úgyhogy azt sem mondhatjuk, hogy vannak, azt sem, hogy nincsenek, sőt azt sem erősítgethetjük, hogy mindkét állítás, vagy éppen egyik sem illik reájuk.


SZÓKRATÉSZ: Mit kezdesz velük, hova tennéd jobb helyre őket, mint a lét és a nemlét közé? 

*

A halmazelmélet jelentőségéről

*

A Platón által erős preferált geometria és matematika kardinális analógiás jelentőséggel bírtak az idealmélet megértéséhez.

Ugyanilyen kardinálisak a szemiotika, a kauzalitás-elméletek és a halmazelmélet a buddhista doktrínák által leírtak megértéséhez, különösen a madhyamaka-iskola és a dzogcsen eszméinek feltárása esetén.

A buddhizmust illetően óriási a káosz a fejekben - szinte minden területen.

*

Az


*

A változó örök.


*

Hérakleitosz


Olyanság


*

Az örök Teljes Tökéletesség leginkább egy hatalmas folyamhoz hasonlatos.

*

A Nagy Teljesség Anaximandrosznál


*

____________________________________________________________

καὶ τὰ μὲν μέρη μεταβάλλειν, τὸ δὲ πᾶν ἀμετάβλητον εἶναι

_____________________________________________________________

Διογένης Λαέρτιος

Βίοι καὶ γνῶμαι τῶν ἐν φιλοσοφίᾳ εὐδοκιμησάντων; 

Βιβλίον Β' ΑΝΑΞΙΜΑΝΔΡΟΣ, I

(ed. H S Long, Oxford 1964)
*


'A részek átalakulnak, az egész azonban változatlan.'


*

Mi az atiyoga?


*

Intuitív nirvánatudat.

*

______________________

||intuitio, onisnn. [intueor]
1) szemlélődésszellemi v. benső látásképzelet.
2) tükrőzödés.

Az akcióról


*

Az atiyóga vagy dzogcsen [rdzogs-chen] nem azt jelenti, hogy >nem kel tenni semmit.< 

Ahogyan a nem-cselekvő cselekvés [wei wu wei] sem azt jelenti, hogy nincs akció.

Mint azt egy filozófus megfogalmazta: az Énbe visszatérő cselekvés az egyetlen adekvát cselekvés [Fichte].

Hosszú és rendkívül nehéz az út addig, amíg az ember eléri a legutolsó lépcsőfokot: nem pusztán szerencsés az, 
aki már az elején tudja, mi vár rá odafent, hanem ez az autentikus spirituális realizáció ismérve is.

A barlang falán táncoló árnyékok természetét megérteni sokáig tarthat, de a barlangból kilépni a napfényre - egyetlen pillanat.

*