Előadásvázlat (részlet)

*

A Kali-yuga ott fejti ki leginkább hatását, ahol a legkevésbé számítanál rá.

____________

A közhiedelemmel ellentétben az un. "nyugati filozófia" semmivel sem alacsonyrendűbb vagy kevésbé fontosabb az un. "keleti filozófiánál".  Ez  a közhelyes, vulgáris prekoncepciókon alapuló különbségtétel már csak azért is abszurdum, mert a Filozófia nem ismeri az égtájakat, egyetemes, és egyetlen: ugyanarról a valóságról tudósít. Másrészt igazi Filozófia mindig mindenhol megjelent.

Sőt, nekem jóideje nagyon is úgy tűnik, hogy éppen a keleti filozófiai eszmék  azok, amik sokkal könnyebben rendszerezhetőek, racionalizálhatóak, mint pl. Kant, Fichte vagy Heidegger filozófiája, emellett a keleti filozófiák jórészének létezik egy erősen popularizált, "lebutított" verziója is, ami ugyanakkor abszolút nem mondható el egyetlen igazi nyugati filozófiai rendszerről sem (nem mintha ez érv lenne, de gondoljuk el, ma mennyien dobálóznak hazánkban a Buddha szavaival, vagy a Védákkal, és emellett mennyien hivatkoznak ugyanezek közül pl. Platónra, a transzcendentális idealizmusra, Kantra, Heideggerre vagy Berkeley-re). 

Az pedig, hogy ma kevesen képesek megérteni a szép és nehéz filozófiákat, legyenek azok keletiek vagy nyugatiak, vagy az, hogy egy lebutított, popularizált elmeszüleményt neveznek ki önkényesen "filozófiának", más lapra tartozik (másrészt meg, ahogy elnézem az egykor nagyra tartott és csodált "keleti kultúrák" mai alacsony szintű életfeltételeit és kaotikus mindennapjait, ahol sokszor egy pohár tiszta víz beszerzése vagy a közlekedés is komoly probléma, nem beszélve az emberi jogok permanens sárba tiprásáról, nem is bánom, hogy az európai civilizációban születtem [akiknek kétségeik lennének afelől, hogy milyen intenzíven tombol Keleten is a Kali-yuga, azoknak szívesen elküldök néhány linket a "mesés" Kína és India börtöneiről, és egyéb arab és ázsiai országokban tapasztalható, a pattintott kőkorszakot idéző higiéniai viszonyokról, rendszeres és nyilvános brutális lefejezésekről és csonkításokról, amiket elképesztő dolgokért ítéltek meg (pl. hogy valaki szerelmes lett), őskori babonákon alapuló, mindennapos lincselésekről, és a szociális infrastruktúrák általános állapotairól: tehát amíg nálunk azon megy a nyavalygás, hogy a McDonald's-ot bojkottálom-e vagy sem, ami mellesleg bárkinek szabad döntésében áll, addig a Keleten emberek halnak éhen vagy szenvednek börtönökben, pusztán a nézeteik vagy az uralkodó diktatúra degeneráltsága miatt]).

De a lényeg nem ez. A különbség mondjuk a Bahagavad-gíta és Locke, Kant vagy Heidegger írásai között talán abban áll, hogy amíg a Bhagavad-gíta elsősorban transzcendens spirituális-misztikus léttapasztalatokra vonatkozó tudást közöl, addig Locke, Kant vagy Heidegger intuitív-intellektuális léttapasztalatok alapján írja le ugyanazt: azonban mind a misztikus, mind az intellektuális léttapasztalat egész embert, komoly elmélyülést és erőfeszítést igényelnek, és a kettő talán nincs is egymás nélkül, együtt alkotnak egy teljes egészt, mint ugyanannak a hegynek a két oldala: ráadásul mindkét út ugyanoda is vezet. Senkit se tévesszen meg tehát az, hogy valaki fehér ingben, öltönyben és nyakkendőben filozofál, vagy pedig egy szál ágyékkötőben, mezítláb egy sziklán ülve: bármelyikük közvetlenül szólhat az Igazságról, vagy mondhat égbekiáltó ostobaságokat.

Aki tehát a jövőben reflexből lesajnálja a nyugati civlizációt, és magasztalja a keleti filozófiát, miközben igazán egyiket sem ismeri, annak két dolgot tanácsolhatok: miután megismerte a Bhagavad-gíta, az Upanisadok és a Védák tanításait, elsőként nézzen utána az Amnesty International és a Vöröskereszt közleményeinek a "bölcs" távol- és közel-keleti országokat illetően, különös tekintettel az analfabetizmusra és a kivégzések számára, és aztán tegye magáévá a Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről-t, a Tudománytant, vagy a Lét és idő-t.

Meg fog lepődni.

___________________________