Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

Isten halott



(vázlatok és töredékek Heidegger egyik írása kapcsán)
 
__________________

Van valami, talán egy létmód, illetve egy létszemlélet,
ami mélyen gyökerezően és közösen, a legtöbb ember
gondolkodásmódjában fellelhető.

És ez a valami - végtelenül ijesztő.

Hogy miért?
Mert eredetileg ez a létmód nem volt az Ember sajátja.

*

"Isten halott" - mondta Nietzsche.

És úgy, ahogyan ő értette ezt, kétségtelenül igaza volt.

Illetve, ahogyan ő értette ezt: igaza van.

*

Éppen ez a létmód, illetve létszemlélet az,
amely ennek a mondásnak - "Isten halott" -
a metafizikai mélységét nem képes észre venni.

Isten alatt ugyanis valami olyan közhelyet értenek,
ami sosem létezett.

*

Nietzsche "Isten" alatt a metafizikai Lét
jelenvalóságát értette,
az "Isten halott" mondása alatt pedig azt,
hogy a metafizikai Lét eme jelenvalósága
- először az ismert történelemben -
eltűnt (kihalt) az emberek életéből,
gondolkodásából, létszemléletéből.
ontológiai alapállásából.

Így hát, mégha valaki vallásosnak is tartja magát,
minden további nélkül lehet fenti értelemben nihilista,
mert "rosszul vallásos" (vagy: nem tud "vallásos lenni"):
csak a Földet látja - Ég nélkül,
csak magát látja - az Ember nélkül.

A nihilista nem tudja látni, ahogyan a Lét működik:
a ma embere számára pedig nem történik semmi olyan,
ami Istenre, tehát a Létre közvetlenül utalna
- vagy pontosabban:

számukra közvetlenül - "a Semmi történik".

Az viszont egyre gyorsabban.

*

Aki nem képes (tehát) megérteni, 
hogy "Isten halott": 
nihilista.

_________________________

A margóra: 

A Bhagavad-Gítát (akárcsak egy Evangéliumot)
egy óra leforgása alatt el lehet olvasni.



És csupán egy pillanat megérteni.
 
(Vajon mit szimbolizál korunkban ez a tény?)


_________________

1 megjegyzés:

Beatrix írta...

Nagyon jó ez a bejegyzésed.

Aki pedig látja a Lét működését az él és teremt.