*
A minap egy könyvajánlóban olvastam, hogy érdekes könyv jelent meg a Függő keletkezésről, egykori kíváló tanárom, Dr. Pap László Miklós tollából.
Egy észrevételem máris lenne az egyik, a fenti könyvből származó idézettel kapcsolatban, anélkül persze, hogy olvastam volna az egész könyvet:
"A pratitya samutpada kifejezésnek semmilyen jelentésbeli kapcsolata nincs a leggyakoribb - és magyar nyelven szinte kizárólagosan használt - fordításváltozatával, a Függő Keletkezéssel. Mennyivel jobban megragadná a lényeget, ha egyszerűen szótári jelentése alapján neveznénk meg: VISSZATÉRVE LÉTREJÖVÉS, esetleg VISSZATÉRVE FELLÉPÉS" - írja.
Mivel quia parvus error in principio magnus est in fine (kis tévedés az elején nagy lesz a végén), rendkívül fontosnak tartom a függő keletkezés terminusának pontos meghatározását (másrészt magam is írtam már tanulmányt a függő keletkezésről és annak terminusairól, így jóideje alaposan elmerültem a témában, így remélhetőleg hasznos adalékkal szolgálhatok a fordítási-értelmezési probléma megoldásához).
Mint azt korábban már írtam, mielőtt értelmeznénk bármilyen archaikus nyelven fennmaradt szót, így tehát természetesen a szóban forgó szanszkrit terminust is, mindenek előtt helyesen le kell fordítanunk azt. És mielőtt helyesen lefordítanánk, hogy azután értelmezhető legyen, előbb fel kell tárnunk a szó helyes etimológiáját, szerkezetét. És csak ezután jöhet maga az értelmezés, és tágabb kommentár.
Ha a "szótári jelentés" szóba került, lássuk hát, mit ír a szótár, hogy feltárjuk az etimolóiát. A szótárban ez áll:
prati: felé, szembe, előre, elején levés, ellenirányultság
prati-aya: előfeltétel, ok, függés, alárendeltség
sam: össze, meg, valamivel együtt
ut-pád-a: születés, megjelenés
utpád-aka: eredet, ok
samut-pad: megszületni, eredni
samut-páda: előállítás, megteremtés
pratitya-sam-utpáda: oksági láncból keletkezés, oksági kapcsolat
A "pratitya-sam-utpáda" fentiekből adódó jelentése: "nem önmagá[-ban létezés, tehát - és ezen a ponton az ontológiai logikai kopula áll]: annak "oksági előfeltételek kapcsolatából való létrejövés" értelmében.
A "visszatérve" jelző szükségességét ill. használatát fentiek alapján nem nagyon tudom értelmezni (mintegy a Brahmadzsála szútrában is említett "spekuláció a múltról és a jövőről"), és szerintem nem tartozik a szorosan vett lényeghez sem, mármint magának a szekvenciának az in concreto effektusához, amennyiben annak lényege az, hogy a faktikus világ az elfedő tudatban álló szubjektum előtt nem-Önmagaként, nem-állandóként, és szenvedésteliként jelenik meg, egy téves éntudat médiuma által. (Vö.: a szamszárá szó etimológiájával.)
A könyvet természetesen alaposan tanulmányozni fogom, jelen észrevételemet pedig közzétettem azon a fórumon is, ahol a könyvajánló megjelent, de sajnos képtelenek voltak rá érdemben reagálni, mint azt a megjegyzésekben is olvashatjuk alább, így azt ma este el is távolítottam.
Egy észrevételem máris lenne az egyik, a fenti könyvből származó idézettel kapcsolatban, anélkül persze, hogy olvastam volna az egész könyvet:
"A pratitya samutpada kifejezésnek semmilyen jelentésbeli kapcsolata nincs a leggyakoribb - és magyar nyelven szinte kizárólagosan használt - fordításváltozatával, a Függő Keletkezéssel. Mennyivel jobban megragadná a lényeget, ha egyszerűen szótári jelentése alapján neveznénk meg: VISSZATÉRVE LÉTREJÖVÉS, esetleg VISSZATÉRVE FELLÉPÉS" - írja.
Mivel quia parvus error in principio magnus est in fine (kis tévedés az elején nagy lesz a végén), rendkívül fontosnak tartom a függő keletkezés terminusának pontos meghatározását (másrészt magam is írtam már tanulmányt a függő keletkezésről és annak terminusairól, így jóideje alaposan elmerültem a témában, így remélhetőleg hasznos adalékkal szolgálhatok a fordítási-értelmezési probléma megoldásához).
Mint azt korábban már írtam, mielőtt értelmeznénk bármilyen archaikus nyelven fennmaradt szót, így tehát természetesen a szóban forgó szanszkrit terminust is, mindenek előtt helyesen le kell fordítanunk azt. És mielőtt helyesen lefordítanánk, hogy azután értelmezhető legyen, előbb fel kell tárnunk a szó helyes etimológiáját, szerkezetét. És csak ezután jöhet maga az értelmezés, és tágabb kommentár.
Ha a "szótári jelentés" szóba került, lássuk hát, mit ír a szótár, hogy feltárjuk az etimolóiát. A szótárban ez áll:
prati: felé, szembe, előre, elején levés, ellenirányultság
prati-aya: előfeltétel, ok, függés, alárendeltség
sam: össze, meg, valamivel együtt
ut-pád-a: születés, megjelenés
utpád-aka: eredet, ok
samut-pad: megszületni, eredni
samut-páda: előállítás, megteremtés
pratitya-sam-utpáda: oksági láncból keletkezés, oksági kapcsolat
A "pratitya-sam-utpáda" fentiekből adódó jelentése: "nem önmagá[-ban létezés, tehát - és ezen a ponton az ontológiai logikai kopula áll]: annak "oksági előfeltételek kapcsolatából való létrejövés" értelmében.
A "visszatérve" jelző szükségességét ill. használatát fentiek alapján nem nagyon tudom értelmezni (mintegy a Brahmadzsála szútrában is említett "spekuláció a múltról és a jövőről"), és szerintem nem tartozik a szorosan vett lényeghez sem, mármint magának a szekvenciának az in concreto effektusához, amennyiben annak lényege az, hogy a faktikus világ az elfedő tudatban álló szubjektum előtt nem-Önmagaként, nem-állandóként, és szenvedésteliként jelenik meg, egy téves éntudat médiuma által. (Vö.: a szamszárá szó etimológiájával.)
A könyvet természetesen alaposan tanulmányozni fogom, jelen észrevételemet pedig közzétettem azon a fórumon is, ahol a könyvajánló megjelent, de sajnos képtelenek voltak rá érdemben reagálni, mint azt a megjegyzésekben is olvashatjuk alább, így azt ma este el is távolítottam.
*
2 megjegyzés:
Megjegyzés küldése