*
Az Első Nemes Igazság: a (lét[ezés]) szenvedés.
A Második Nemes Igazság: a szenvedés(nek) oka (van).
A Harmadik Nemes Igazság: a szenvedés (oka) megszüntethető.
A Negyedik Nemes Igazság: a(z) szenvedés (okának) megszüntetéséhez vezető út.
*
Elemzés: A létre vonatkozó szenvedés alanytudati létet jelent, és énnélküliségben, állandótlanságban, és szenvedésteljességben (trilakshana) nyilvánul meg a fenoménekben (ezek azok a tulajdonságok, amiknek az ellenkezőjét látja a "dolgokban" a közönséges ember): minden, ami létrejön, annak meg is kell semmisülnie tehát. Az alanytudati lét szenvedésének oka az okzatiságból való létrejövés ('pratitya-samutpada'; ez a buddhizmusban a doktrína), mely leírja azt a kauzális sorozatot, amikor az elfedő alanytudat egyfajta "pszeudo-egoicitást", tehát egy "én-illúzót" tesz meg a létezés prima causa-jának, és egy "másodlagos alanyt", egy "nem-Ént" tekint tévesen "Én"-nek. Ez az illúzió, mely a fent taglalt tulajdonságokat, tehát a szenvedést ("égést") okozza, szintén az evidensen tapasztalható, jelenvalólétre, tehát a szinguláris alanytudatra vonatkozik (az én-illúzióból késztetések, abból öntudat, neves formák, érintkezés, észlelés, létszomj, megragadás, létezés, születés és halál [képzete] "jön létre" - az elfedő én-tudatban). Az énre vonatkozó illúzióból eredő metafizikai tudatlanság azonban - éppen a jelenségek helyes alaptermészetének tapasztalása révén - felismerhető, és megszüntethető: a Nyolcrétű Nemes Ösvény - mely valójában az egyetlen, Középső Út, és egyetlen helyes metafizikai referenciapont pozicionálisan éber, fixált birtoklását jelenti, és nem morális aktust - minden "eleme" autológiai értelemben nyer adekvát praxist: az "elmélet" és a "gyakorlat" az Úton valójában nem különül(het) el egymástól: a helyes nézet, -elhatározás, -beszéd, -viselkedés, -életmód, -törekvés, -gondolkozás, -elmélyedés együttesen jellemzi az éberséget, és pusztán annak aspektusai, külső megnyilvánulásai.
Az Út végén a Nirvána létottalitása tárul fel a tudat természeteként: "valami, ahol nincs sem föld, sem levegő, sem víz, sem tűz, sem végtelenség térben és időben, sem létezés, sem felfogás, sem a felfogás hiánya, sem ez a világ, sem másvilág. Nincs abban sem keletkezés, sem elmúlás, sem halál. Nincs ok vagy okozat. Nincs változás, sem tökéletes változatlanság."
Ez "az" Én-Önmaga-Lét, ami misztikus módon nem-kettős Teljessége révén magába foglalja mindazt is, ami "nem-Én": tehát a létforgatagot, az Ürességet is.
A Négy Nemes Igazság potenciálisan tehát tartalmazza mindazt, ami a buddhizmusról érdemben elmondható.Az Út végén a Nirvána létottalitása tárul fel a tudat természeteként: "valami, ahol nincs sem föld, sem levegő, sem víz, sem tűz, sem végtelenség térben és időben, sem létezés, sem felfogás, sem a felfogás hiánya, sem ez a világ, sem másvilág. Nincs abban sem keletkezés, sem elmúlás, sem halál. Nincs ok vagy okozat. Nincs változás, sem tökéletes változatlanság."
Ez "az" Én-Önmaga-Lét, ami misztikus módon nem-kettős Teljessége révén magába foglalja mindazt is, ami "nem-Én": tehát a létforgatagot, az Ürességet is.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése