*
Mi az üresség?
Ahogyan, amiként, amiben, amiből és amivé a jelenségek át-vált-oznak.
*
Csodálatos belegondolni abba, hogy a tér potenciális üressége mindenné képes át-alakulni, miközben maga nem változik, érintetlen marad.
*
Egy kontemplatív kísérlet: ülj egy asztal vagy bármilyen felület elé, amin nincs semmi, és figyeld meg, hogy vajon lényegileg megváltozik-e a tér attól, hgy egy előzetesen meghatározott, adott pontra egy vázát helyezel el az asztalon, azután ugyanarra a helyre, ahol kis idővel előtte a váza volt, pl. egy darab követ?
Vajon valós-e a különbség a kő és a váza között? És az adott tér, melyet kitöltöttek, megőrzi-e a változás nyomát? Egyáltalán: miért evidens, hogy a tér egy adott pontján a változó időben (- mi is ez?) különböző tárgyak helyezkedhetnek el? Mi a szabatos magyarázat rá...? És miért lehetséges a mozgás? Miért lehetséges a tér?
Lehetséges-e egyáltalán?
Nem a Tudat öntudatlan játékai csupán...?
Nem az-e a megoldás, hogy valójában nincs sem olyan, hogy "váza", sem olyan, hogy "kő"?
A tér - érzékelés. És ha érzékelés, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek, vagy minek az érzékelése... stb.
*
Ha ezekre a kérdésekre megvan a válaszod, akkor az objektív külvilág mint a téridő megnyilvánulása, játszi könnyedséggel elnyerheti a cáfolatát értelmed előtt, és tovább léphetsz - Önmagad felé.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése