Az első láncszem

*

A függő keletkezés szekvenciájának első eleme az illúzió (sz. "avidya", p. "avijja", l. "ignorantia").

Kevesen teszik fel azonban a kérdést a függő keletkezés tanulmányozása során, hogy vajon mire vonatkozik ez a nidána: pontosan mit jelöl a tudatlanság. (*)

Nos, a tudatlanság, ill. ez a sui generis metafizikai illúzió, az én-re vonatkozik, illetve arra a pszeudo-egoicitásra, melyet az alany (tévesen) identifikációs referenciapontnak tart.

A függő keletkezés tehát önmagában nem csak ontológiai doktrína, hanem autológiai is.

Sőt, ha következetesen számba vesszük a buddhizmus legfontosabb tanításait, az okozatiságból való keletkezés diszciplínája inkább kizárólag autológiai tanként jelenik meg hiszen annak elsőszámú feltétele a téves önazonosítás ("én-illúzió", "egománia"), tehát egy autológiai probléma.

*

A Létkerék.

Az első nidána szimbóluma:

az Én vezeti a "vak én"-t (a pszeudo-egoicitást), aki nem "lát".

*

______________________

* Ha pedig mégis felmerül annak igénye, hogy tisztázásra kerüljön, hogy mi a tárgya az avidya-nak, akkor általában "a metafizikai tanítások nem-ismeretét" határozzák meg válaszul, de ez ebben a formában ugyancsak csúsztatás, ugyanis a "metafizikai tanítások" (pl. a Négy Nemes Igazság, a Trilaksana, vagy a Nyolcrétű Nemes Ösvény) végső soron szintén a "valódi alany" (ti. Önmaga(m)ság) megismerésére vonatkoznak: ha ez nem így lenne, belső önellentmondás jönne létre a tenrendszerben. Tehát azok, akik a metafizikai tanítások valódi tárgyát sem ismerik (és így végső soron a Célt sem), azok elvétik a függő keletkezés adekvát vizsgálatának lehetőségét is. Így válhat egy jól feltett kérdés a rá adott töredékes, rosszul meghatározott, és nem kellően definiált válasz miatt egyszerűen tévúttá.

*