Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

Megjegyzések 2001. szeptember 11-e kapcsán (+18!)


*

Előzetes megjegyzésként annyit, hogy 2001-ben a terroristák nem véletlenül választották célpontként a Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyait: a két, egymás melletti oszlop vagy sztélé (II) ugyanis minden archaikus tradícióban a határ, egyúttal a kapu szimbóluma is (akárcsak a dollár jelében). Az, hogy az arab világban pont a nyugati civilizáció szimbólumának tartott New York-i épületeket rombolták le, természetesen nem véletlen tehát: szimbólikusan két, ellentétes alapokon nyugvó világ konfrontációjáról van szó, amely messze túlmutat a pusztán nemzetbiztonsági, gazdasági és biztonságpolitikai elemzések területén. Sőt: ezek talán a lényeget nem is érintik.

*

Az általában vett nyugati civilizáció átlagembere ma már képtelen lenne egy magasabb eszméért in concreto feláldozni önmagát: a keleti civilizációé még effektív képes rá: öngyilkos merényletek formájában.

Mielőtt azonban elhamarkodottan ítélkeznénk, gondoljuk meg: egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál: hiszen jóideje már egyikük sem látja sem a Célt, a "mit", sem a helyes módot, azt, "ahogyan" ezt az magasztos, szellemi önfeláldozást el kell, és kizárólag el lehet követni. (*)




Ami megmarad, az csak a merőben profán, az esztelen, durván barbár, fanatikus és értelmetlen öldöklés, civil áldozatokkal, és az ateista-materialista, bankokkal és bevásárlóközpontokkal körbebástyázott, profitorientált és "demokartikus" vegetáció: a történelemben hol egyik, hol másik mutatja meg satnyulófélben lévő arcát, és néha sajnos találkoznak is, élethalál versenyt futva, ki-ki a maga kis szűklátókörű "igazságáért".

Pedig mindezek ugyannanak a dolognak a nevei: az avidya játékai.
Egyetlen adekvát szellemi út sem okozhat ugyanis fájdalmat vagy szenvedést egy másik embernek - nemhogy gyilkosság, laikus civilek, nők és gyermekek elleni terrortámadások elkövetését. És ez a kijelentés más lapra tartozik, mint az, hogy minden tevékenységet önösség nélkül, szenvtelenül, a "nem én vagyok a cselekvő" tudatában kell végezni, mint ahogyan azt valamennyi metafizikai doktrína egyöntetűen tanítja nekünk. És az is más lapra tartozik, hogy szellemi értelemben egy "békés" társadalom sincs "előrébb" pusztán erőszakmentessége folytán pl. egy szélsőséges arab diktatúrával szemben (na nem mintha létezne ilyen "teljesen" békés társadalom bárhol is); például a mi "békés társadalmunk" is soha nem látott szellemi mélységek felé tart, ami mindennél rosszabb, és legalább olyan "rossz", hogy finoman fogalmazzak, mintha vallási fanatizmusban szenvedő diktatúrában élnénk.

A tudatlanság és elvakultság néha egy létvak, napi tizenkét órát a számítógépet jobb árfolyamokért bújó, ateista, pénzéhes bróker formájában, néha pedig egy vallási fanatikus arab terrorista képében jelenik meg. Végső soron mindkettő azonos abban, hogy egyik modell sem követendő, és megállapítható, hogy a mindkét típust egyre növekvő számban, tömegesen kitermelő, és emellett ezeket az embereket egyre nagyobb publicitással mintegy "követendő ideálnak" is tartó civilizációk az agonizáció akut fázisában vannak. (**)

A kelet és a nyugat alkonya már régóta elkezdődött, és egyre komolyabb méreteket, egyre ijesztőbb formákat fog ölteni, a jövőben is.

Amit nekünk tennünk kell, az nem más, mint hogy "őrizzük a tudást, és várunk".

______________________

* A gyanúm az, hogy még a kizárólag háborús övezetben található katonai célpontok ellen, katonák által elkövetett öngyilkos merényletek sem képeznek kivételt ez alól, amik pedig valóban képezhetnének kivételt.

** Terrorista kiképzőtábor, vagy közgazdasági menedzserképző - könnyen belátható: ha lelketlen, az embert Önmagától egyre jobban elterelő és profán "agymosás" helyszínei, szellemi értelemben mindkettő egyre megy.

*

Nincsenek megjegyzések: