*
Közismert a jóga módszere: "az elme rezdüléseinek megállítása". (1) A különféle fórumokon, kiadványokban, könyvekben és előadásokon azonban - már ahol egyáltalán ez a kérdés felmerül - sokféle értelmezéssel találkozhatunk a jóga céljával kapcsolatban.
Nem túl régen azonban, talán másfél-két éve, felleltem a legérthetőbb, és legautentikusabb forrásból származó meghatározását a jóga ('összekötés', 'összekapcsolódás') céljának:
"In regiona puran figens sibi sedem stabilem, non nimis sublimem, nec nimis humilem, nebride ac verbenis constratam, ibi animo in unum intento, coercitis cogitationibus, sensibus, aetibusque, insidens huic sedili exerceat devotionem, lustrationis suac gratia. (...) Ubi requiescit cogitatio, constricta devotionis cultu, et ubi, mentis oculis se ipse adspiciens, sibimet placetubi voluptatem infinitam, quaecunque capitur, ultra sensus posita (...). Hanc seiunctionem a doloris coniugio sciat devotionis nomine designari. Haec devotio e decreto exercenda est ceterarum cogitationum oblito. (...) Animo ad secum commorandum assuefacto, ne hilum quidem cogitet. (...) Qui spiritum omnibus animantibus immorantem, et omnia animantia in spiritu contuetur, devotioni deditus, ubique idem conspiciens. (...) Qui sui ipsius similitudine ductus ubique idem cernit, (...) is devotorum princeps habetur." (2)
"Tiszta helyen készítsen magának szilárd ülőhelyet, ne túl magasat és ne túl alacsonyat, kusa-fűvel, őzbőrrel és ruhával letakarva, azon az ülőhelyen ülve összpontosítsa gondolatait egy pontra, állítsa meg elméje és érzékszervei tevékenységét, így végezze a jógát önmaga megtisztítása érdekében. (...) Midőn a jóga szolgálata megállítja az elmét és az elpihen, s midőn önmaga önmagát szemléli és önmagával megelégszik, akkor megismeri a csak tudattal megközelíthető, érzékek fölötti, végtelen boldogságot. (...) Ennek a szenvedés kötődésétől oldódásnak a neve jóga, így kell tudni: ezt a jógát kell végezni eltökélten, ernyedetlen akarattal. (...) Gondolatait csak magára irányozza, és ne gondoljon semmire (...) Aki jógával köti meg énjét, az minden lényben magát látja és magában lát minden lényt, [önmagával] azonosnak tekint minden dolgot. (...) Aki mindent önmagához hasonlít, (...) azt tartsd a legtökéletesebb jóginak."
A jóga célja tehát "Önmagunk megtisztítása" (3), a gondolatok uralása és az "Önmagában való időzés" által.
A jógának ez a meghatározása - igaz voltából adódóan - tökéletesen illeszkedik valamennyi igaz tradícióhoz és doktrínához, és azokkal nem áll semmiféle ellentmondásban: kár, hogy nagyon kevés helyen (de talán sehol sem) olvashatni ezt a sallangmentes definíciót.
*
Jegyzetek
1. "Yogas-citta-vritti-nirodha", ami azonban kétféleképpen is értelmezhető: "a jóga az elme rezdüléseinek megállítása", ill. "a jóga a 'ráforduló-elme' (kb. "elfedettségben álló tudat") megfékezése". A második meghatározás az ontológiailag helytállóbb, azonban annak pontos kifejtésére - bonyolultsága okán - jelen keretek nem adnak lehetőséget.
2. Bhagavad-gíta VI. 11-12; 20-21; 23; 25; 29; 32
3. "Tisztítás": ezzel analóg módon a "lélek [tudatlanságtól való] megtisztításról" beszél Platón is pl. a "Szofistá"-ban (lásd: 226e-230e).
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése