*
Hm, hát igen...
Elkezdtem belemélyedni a Bhagavad-Gíta Schlegel-féle latin fordításába: Kedves Olvasóm, ami elsőként megfogalmazódott bennem, az a tisztasága és sallangmentessége; ami pedig másodikként eszembe jutott, az az volt, hogy nemes egyszerűséggel és azonnali hatállyal kötelezővé tenném minden hinduizmussal (és buddhizmussal) foglalkozó teológiai-vallásbölcseleti oktatáson, legalább egy (de inkább az összes) fejezetének az alapos tanulmányozását (a mű szabadon letölthető, nyomtatható, szerzői jog nem védi).
A latin (és az ógörög, és a szanszkrit) nyelv ugyanis olyan a filozófiában, mint az orvostudományban az éles szike: így elgondolkodtató az is, hogy ma a filozófiával foglalkozók közül (úgy általában), ki milyen tudású orvos is lehet (és ez természetesen nem a latin nyelvről, hanem a szavak archaikus jelentésének ismeretéről szól, ami ugye nem elhanyagolható dolog, ha az ember szellemi utat kíván járni)....
Persze jól ismerem - és sokszor a bőrömön is tapasztalom - korunk érthetetlen teória-ellenességét, ami inkább tudatlanságból fakadó szellemi vakság, mintsem "egy megértett dolognak a tagadása" (amivel önmagában nincs semmi baj, ha logikusan érvelő), de azért megérne egy misét, hogy a magukat pl. "buddhista gyakorlókként" aposztrofálók vajon mit kezdenének ezzel a latin szöveggel (pontosabban: annak tartalmával), ahogy annak feltárása is, hogy miért van az, hogy általában soha senkiben fel sem merül egy-egy szanszkrit kulcsszó latin és/vagy ógörög megfeleltetése, különös tekintettel arra, hogy egyébként minden praxist, gyakorlatot, szükségszerűen és per definitionem theóriának (sz. darsana, "szemlélet, látásmód") kellene átitania, és elsősorban annak kellene megalapoznia (vö pl. "helyes szemlélet").
Elkezdtem belemélyedni a Bhagavad-Gíta Schlegel-féle latin fordításába: Kedves Olvasóm, ami elsőként megfogalmazódott bennem, az a tisztasága és sallangmentessége; ami pedig másodikként eszembe jutott, az az volt, hogy nemes egyszerűséggel és azonnali hatállyal kötelezővé tenném minden hinduizmussal (és buddhizmussal) foglalkozó teológiai-vallásbölcseleti oktatáson, legalább egy (de inkább az összes) fejezetének az alapos tanulmányozását (a mű szabadon letölthető, nyomtatható, szerzői jog nem védi).
A latin (és az ógörög, és a szanszkrit) nyelv ugyanis olyan a filozófiában, mint az orvostudományban az éles szike: így elgondolkodtató az is, hogy ma a filozófiával foglalkozók közül (úgy általában), ki milyen tudású orvos is lehet (és ez természetesen nem a latin nyelvről, hanem a szavak archaikus jelentésének ismeretéről szól, ami ugye nem elhanyagolható dolog, ha az ember szellemi utat kíván járni)....
Persze jól ismerem - és sokszor a bőrömön is tapasztalom - korunk érthetetlen teória-ellenességét, ami inkább tudatlanságból fakadó szellemi vakság, mintsem "egy megértett dolognak a tagadása" (amivel önmagában nincs semmi baj, ha logikusan érvelő), de azért megérne egy misét, hogy a magukat pl. "buddhista gyakorlókként" aposztrofálók vajon mit kezdenének ezzel a latin szöveggel (pontosabban: annak tartalmával), ahogy annak feltárása is, hogy miért van az, hogy általában soha senkiben fel sem merül egy-egy szanszkrit kulcsszó latin és/vagy ógörög megfeleltetése, különös tekintettel arra, hogy egyébként minden praxist, gyakorlatot, szükségszerűen és per definitionem theóriának (sz. darsana, "szemlélet, látásmód") kellene átitania, és elsősorban annak kellene megalapoznia (vö pl. "helyes szemlélet").
De félreértés ne essék: fenti gondolatok részemről inkább a szöveg által kiváltott belső csodálatnak tudhatók be, mintsem annak, hogy egyébként tényleg nagyon sajnálom, hogy sok ember teljesen kizár az életéből olyan nyelveket, amelyek pedig kincsekkel teli birodalmakat nyithatnának meg a gondolkodó emberi szellem előtt (és az még érthetetlenebb nekem, hogy akik nyíltan vállalják, hogy nem olvasnak, és nem merülnek el a szövegekben, és éppen ezért tévesen használnak alapvető fontosságú kulcsszavakat, vajon miért büszkék is még erre).
De sebaj, menjünk tovább: nemsokára közzé teszem a legfontosabb ill. legérdekesebb részeket, de természetesen a magyar fordítást is közlöm hozzá. Az on-line latin szótár elérhető erről a webhelyről is, így akit érdekel, annak minden lehetősége meglesz egy építő-feltáró szellemi élményhez, ami ráadásul a Lét lényegét érinti.
Hiszen: "potior sane est scientia assiduitate; prae scientia contemplatio aestimatur; prae contemplatione renuntiatio; a renuntiatione tranquillitas proxime distat." (Lectio XII. 12)
De sebaj, menjünk tovább: nemsokára közzé teszem a legfontosabb ill. legérdekesebb részeket, de természetesen a magyar fordítást is közlöm hozzá. Az on-line latin szótár elérhető erről a webhelyről is, így akit érdekel, annak minden lehetősége meglesz egy építő-feltáró szellemi élményhez, ami ráadásul a Lét lényegét érinti.
Hiszen: "potior sane est scientia assiduitate; prae scientia contemplatio aestimatur; prae contemplatione renuntiatio; a renuntiatione tranquillitas proxime distat." (Lectio XII. 12)
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése