az ókori tanítókról

*

a krisztus előtti hatodik század a most is tapasztalható tudati-szellemi alászállásnak egyfajta fordulópontja, ha úgy vesszük, mivel a tanítások ebben az időszakban, illetve ettől az időszaktól kezdve jelennek meg filozófiai irányzatok, írott, dogmatikus vallási eszmék formájában, a tant csak mechanikusan ismétlő iskolák százait, az önálló léttapasztalat hiányából fakadó félreértések ezreit elindítva ezzel (röviden: az "izmusok" megjelenésének időszaka ez) *

(...)

a birtokomban van egy szakrális, bronzkori baltatöredék: a tudat, hogy egy olyan időszakból származik, amikor még kizárólag élőszóban adták át a tudást, mentesen mindenféle skolasztikus okoskodástól, önmagában is felemelő dolog

ennél már csak az felemelőbb, hogy tudom, hogy ez a közvetlen létátélés, és a skolasztikus okoskodás felfüggesztése bármikor realizálható, itt és most is: hiszen végső soron valóban igaz, hogy "a betű öl, a szellem éltet", és hogy "az írások tanulmányozása meddő mindaddig amíg Brahman nem tapasztaltatott: Brahman tapasztalása azonban fölöslegessé teszi az írások tanulmányozását", ezek valójában megismerési fokozatok, melyek - általában - nem hághatóak át

tertium non datur

________________________

* a helyzet azonban annyiban paradox, hogy a tanítók abban az időszakban éppen azért jelentek meg, mert a teljesen mechanikus, élettelen tan már-már hanyatlani kezdett: így a buddhizmus valójában a helyesen értelmezett hinduizmus egyik (radikálisnak tűnő) aspektusa, és azzal nem áll elelntmondásban, nem "heterodox tanítás", ahogyan azt ma sokan vélik; de a kereszténység sem áll szemben a judaizmussal, hanem csak élővé tette az elhalófélben levő, kifordított és eltorzított, pusztán betűvé tett "törvényt"; szókratész és platón semmi újat nem mutatott be, hanem csak helyreállították a szofisták okozta károkat, stb.

az, hogy jézus, buddha, platón működése után a tan új életre kelt, tény, de az ostoba tömegek ettől mit sem változtak - a tant a mesterek halála után írásba kellett foglalni, zsinatokat kellett tartani, ezernyi oldalhajtást, szellemi-fizikai inkvizíciót, politikai csatározásokat, zavaros szektát és durva félreértelmezést hozva ezzel létre (ezek alól egyik vallás sem maradt kivétel, a "buddhizmus" sem), tehát paradox módon miközben az örök törvény "ismét éltre kelt", és annak kifejtése "újra" meg lett ismételve in illo tempore, ezzel egynes arányban a tudatlanság és zavarosság is növekedni kezdett

*