Idefent

*

Rengeteg embert ismerek, akik egyedül vannak,
de nem ismerik fel a lehetőséget, mely egyedüllétükben rejlik,
mert nem tudnak megszabadulni önmaguktól.

Ők azok, akik nem képesek jól egyedül lenni.

Rengeteg embert ismerek, akik szeretetben és szerelemben élnek,
de nem ismerik fel a lehetőséget, mely ebben a csodában rejlik
(a szeretet és a szerelem valójában ugyanis a metafizikai valóságra [a Valóságra] nyíló, kevés evilági kapu egyike,
mely - ha az ember lelke az Igazság Forrásából táplálkozik - mindenki előtt megnyílik,
de csak nagyon kevesen veszik azt észre, és még kevesebben lépnek be rajta).

Ezek az emberek értenek, de nem éreznek, vagy éreznek, de nem értenek:
ez a kettő soha nem esik egybe egy intuícióban.

Sok embert ismerek, akik csupán a látszatnak szeretnek, és akiket csak látszólag szeretnek,
de még nem látják, mekkora hibát követnek el önmagukkal és élet-társaikkal szemben:
tettük csak tudatlanság, önzés, szenvedés, harag és társas magány.

Ők azok, akik néznek, de nem látnak.

Persze - mint minden esetben - itt is azon múlik a dolog,
hogy az ember mit ért szabadság és önmaga alatt,
és hogy képes-e meghalni a látszatok világának.

Hogy elég bátor-e szembe nézni a Sorssal és önmaga gyengeségeivel - vagy éppen erejével.

Hogy tud-e leereszkedni lelke határtalan mélységeibe,
és hogy amit ott lát, belső kincsként, megőrzi-e idefent,
és csak az arra érdemeseknek térja fel, mint a Titkok Titkát?

Az emberek nagy része nem tud szeretni: pusztán alter-egójukat szemlélik a másik álarcában.

*

Ismerek néhány embert, akik tudják, mi az Igaz Szerelem és önzetlen Szeretet:
életük minden pillanatát átitatja ennek szelleme.

Léttapasztalatuk felette áll a világnak.

Felette áll a dolgoknak.

______________________________

A Filozófus valójában az Örök Szeretet birodalmában él, 

és mindenkit önmagában lát: 

a szeretet tehát - létmód.

Minden más: hazugság.

*