Tao a tejeskávéban

*

"Nem lép ki az ajtón

és világot megismer,

nem néz ki az ablakon

és égi út-at megismer;

mennél messzebb megy,

annál kevesebbet ismer."

Tao Te King, 47

_________________________________________

A felvétel nem szól másról, kedves barátaim, mint arról a sokak által banális közhellyé koptatni igyekezett igazságról, miszerint a legvégső valóság megjelenésének kontemplációja a leghétköznapibbnak és legprofánabbnak tűnő objektumokban is teljes sikerrel véghez vihető, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a végső metafizikai valóságnak nincs ellentéte, és az in concreto magába foglal mindent.

Ime, itt egy csésze kávé, melyet megkavarunk, tejet öntünk hozzá, ismét megkavarunk, majd megint tejet töltünk hozzá (a zene és a hangok – mint sokszor –, mintegy másodlagosak), mindezt pedig másodpercek alatt.

És megindul a forgatag.

A pohárban azonnal felbukkanó alakzat- és forma-kavalkád, a finom, a méretskála mindkét irányába végtelenül léptékfüggetlen mintázatok, és a gőz felszálló áramlatai (amiket szintén markánsan határol maga a csésze), igazi élő kozmosz, mikro-méretben, mely azonban egyetlen aspektusában sem különbözik az un. „makrokozmosztól”.

A helyes megértés – ez a kulcs. Minden felbukkanó tudatrezdülés, tudateffektus, és tudat-forma helyes megértése (ismétlem: legyen annak konkrét tárgya bármily banálisnak is tűnő), elvezethet a végső valóság megismeréséhez.

Ez az advaita-védánta, a szúfizmus, minden misztikus teológia tanítása, és a Tao kapuja.

Jó elmélyülést és felismeréseket kívánok mindenkinek!

_________________________________________

*