A Természet és a Szent Üresség

(...)

"Ám most pirkad! Vártam, és előre látám, hogy eljő.
S amit láttam, a Szent, az legyen szavam.
Hisz' ő, ő maga, ki régibb minden kornál,
S hatalmasabb napnyugat és napkelet minden istenénél,
A Természet kél új életre fegyverek zajával,
Az éter magasából a mélységig törő,
Szilárd törvény szerint mint rég, szent Chaosból nemzetvén,
Újra, s újnak érződik a lelkesülés,
A mindeneket teremtő."

(...)

Hölderlin: Mint ha ünnepnapon... (3. versszak)

______________________

"A "természet" itt azt nevezi meg, ami az istenek fölötti, és "régibb minden kornál", melyben létező létező lesz. A "természet" szó a "lét" jelölésévé válik; mert ez korábbi minden létezőnél, mely az ő kegyéből nyeri el azt, ami; s maguk az istenek is a "lét" hatálya alatt állnak, amennyiben vannak, bármilyenek is legyenek." (M. Heidegger megjegyzése)

______________________

Az én megjegyzésem, hogy ugyanakkkor vegyük észre azt is, hogy a Természet (bhava) a "szent Cahosból nemzetvén" jön létre; továbbá "régibb minden kornál", tehát független az Időtől is: "ő, ő maga", így alaptermészet (svabháva) is egyben.

*