A Beavatásról

(...)

0.
„Ha elmozdítom a királyné kezét, és ölembe veszem fiamat, a királyné felébred, és megnehezíti távozásomat. Majd ha Buddha leszek, visszatérek, és megnézem őket.”
Ez az első lépés, mely ránk vár.

1.
Az egyedül Önmaga-Lét létmódja az alany, létezési szerkezete a nem-létként feltáruló alany-tudat: test-, érzet-, öntudat-, adottság-, megismerés-tudat.

2.
Ez az ipseitás, Önmaga-Lét mindig „én vagyok”: ez azonban nem-létként és nem-Önmagaként tárul fel, az idő „mindent-felőrlésének” törvénye alá vetve.
Ez a Rig-Véda „két, fára röppenő” madara.

3.
A Valóság megjelenése így egyfajta illúzió: a megjelentben, a létezőben sehol sincs Lét, ahogy a keréktalp és a küllők is híján vannak a középpont mozdulatlanságának és kiterjedés-nélküliségének, de ugyanakkor, ahogy a keréktalp és a küllők is a kerékagynak köszönhetik létüket, az illúzió megjelenésének is a Lét az alapja.

4.
Az ebben az értelemben vett illúzió (mint a kauzalitás „játéka”) a létező és a nem-létező dualitása miatt az: a saját hangom, vagy a gondolataim vajon valóban „én” vagyok-e? Csak nem-létként igen.

5.
A dualisztikus megjelenési- és létmód másfelől pedig nonduális ontológiai-tudati valóság is.

6.
Igen ősi gondolatok ezek: a filozófiai értelemben vett artikulálható világleírás utolsó bástyái a történelemben a Yogacara-szövegek és a Madhyamaka leírásai, Hérakleitosz és Platón után csaknem ezer évvel. Nézzük például ezt: „Ismerd meg Önmagad” - csak egy egoista gondolhatja, hogy ez a figyelmeztetés „neki” szól, vagy hogy egyáltalán „szól valakinek”…

7.
Ezek a szövegek a tárgyra irányuló tájékozódási pontokként bemutatják, hogy a tudat egymással egyidejűleg szimultán három létrégiót képes létrehozni: ezek csak metalogikailag, a hétköznapi fogalmi gondolkodás és kategorizálás felszámolása, meghaladása révén közelíthetőek meg, a Középső Út által. Ezt a doktrínát őrzi még néhány ősi szöveg, természetesen más-más szimbólumok révén jelezve.

8.
A Tökéletes Üresség és a Tökéletes Teljesség egyidejű fennállásának kozmikus paradoxona ez. Azt mondhatnánk: a kerék mozgása a kerékagy középponti ürességének és mozdulatlanságának a téridővé válása. Lényegi különbség nincs köztük. A bizánci zsinatok valójában ezzel a problémával foglalkoztak, amikor a Kereszthalál alanyának kérdését egyfajta meta-teológiai értelemben vett Trinitológiai ontológiává transzformálták.

9.
„qui enim voluerit animam suam salvam facere perdet eam qui autem perdiderit animam suam propter me inveniet eam” (1)

10.
"Szerzetesek, a test mulandó, az érzetek mulandók, a tudat mulandó, az adottságok mulandók, a megismerés mulandó. Szerzetesek, a test nem azonos az Énnel, az érzetek nem azonosak az Énnel, a tudat nem azonos az Énnel, az adottságok nem azonosak az Énnel, a megismerés nem azonos az Énnel. Minden adottság mulandó, semmiféle jelenség sem azonos az Énnel."

11.
A Középút filozófiai-preontológiai és szóteriológiai nehézségéhez nincs fogható emberi szellemi alkotás: azonban megértése is puszta előfeltétele a Beavatásnak.

12.
„Amikor ezt felismertem, amikor ezt megláttam, gondolataim megszabadultak a kívánságok indulatától, megszabadultak a létezés indulatától, megszabadultak a tudatlanság indulatától.
Felismertem: ’A megváltás a megváltottban van’.”
Ez az utolsó lépés, mely ránk vár.

__________________________________

(1) „Mert a ki meg akarja tartani az õ lelkét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ lelkét én érettem, megtalálja azt.” Máté Evangéliuma, XVI.25.