# 603 (a hit - vázlatok)

*

Azt tapasztaltam, hogy az emberek többsége jelenleg eléggé eltorzult vagy éppen ellentétes jelentéssel ruházza fel a kulcsfontosságú archaikus szavakat. Mivel így van ez a "hit" szó esetében is, összegyűjtöttem a kifejezés latin, ógörög és szanszkrit nyelvű jelentésárnyalatait, definícióit. Ez talán segíthet mindenkinek, aki úgy véli, hogy a hit alatt kizárólag "egyéni elképzelés" vagy "megismerhetetlen dolog" értendő, ami ráadásul "a tudás ellentéte", és talán az is világossá válhat, hogy a tradicionális terminusok összetettebb szavak, mint amikre ma lefordítják és átértelmezik őket, így nem azok jelentésbeli elégtelensége az oka annak, hogy a mélyebb-magasabb jelentések nem kerülnek a vizsgálódások előterébe, hanem éppen a helytelen fordításból eredő korlátozottságok tompítják és nyomják el azokat (a szellemi látás rohamos csökkenéséről nem is beszélve).

Továbbá a hit szerepe a buddhizmusban sajnálatos módon igen félreértett és mostoha, ami abból fakad, hogy a ma embere a hit alatt képtelen tapasztalati valóságot, bizonyosságot érteni: pedig a függő keletkezés transzcendens változata, mely az Upanisa sutta-ban van kifejtve [SN.12.23.], a szenvedést az ebben az értelemben vett hit előfeltételének teszi meg, ami korántsem elhanyagolható, szóteriológiai jelentőségű momentum: eszerint a szenvedés és a megszabadulás közötti elsődleges híd a lentebb kifejtett értelmű hit aktusa (ahogyan Sziddhártha herceg is abban a hitben [=bizonyosságban] hagyta el palotáját, rangját és családját, hogy a szenvedés világa legyőzhető, és feltehetőleg enélkül a meggyőződés nélkül magára a szellemi útra való lépésre vonatkozó akarati aktus is hiányozna mindenkiből, aki meg kíván szabadulni a szenvedés világától).

(Megjegyzés: nagyjából egyébként hasonló "eróziós" folyamatnak lehetünk tanúi a keresztény vallás "Szép" [lat. pulcher] fogalmával kapcsolatban is, ami eredetileg Isten három fő szellemi jellemzőjének egyike (a Jó és az Igazságos mellett), és aminek tudatosítása és meditatív kontemplációja mára már szinte teljesen kiveszett a keresztények mindennapi vallásos tevékenységeinek köréből, és sajnálatos módon szakrális ontológiai-metafizikai fogalom helyett ma leginkább csupán profán esztétikai-materiális értelemben használatos - eltekintve persze néhány üdítő kivételtől, mely általában filozófiai komolyságú teológiai tárgyú írásokat jelent.)

*

*

Szócikkek

Latin: fides [fidesz]

1) bizalom, hit: fidem habere (tribuere, adjungere) alicui, valakiben bizalmat helyezni, benne bizni, szintígy: defensioni alicujus, verbis tuis; oratio fidem facit, bizalmat támaszt, azt eszközli, hogy (a beszélőnek) hitelt adnak; auribus vestris fidem non facit oratio mea, ti beszédemnek nem hisztek, de halljátok (azaz nektek saját szemetekkel kell látnotok, hogy meggyőződjetek); tibi fidem faciemus (így is: nobis erit fides apud te), nos ea suadere quae etc., mi téged meggyőzünk arról, elhitetjük veled, hogy stb.; abrogare alicui fidem rei alicujus, valakinek valamiben semmi hitelt se adni. Innen A) pénzt illetőkben hitel: fides concidit, ingadoz, hanyatlik, fides augustior, korlátolt, gyenge; pecuniam mutuam sumere fide amicorum, a barátok nevére (hitelére) pénzt kölcsönözni. ||B) Küln. a keresztény hit, a fide Christianorum discrepare.
2) bizalmat szülő és megnyerő sajátság, A) személyekről, hűség, becsületesség, egyenesség, lélekismeretesség, őszinteség; tárgyakról, biztosság, hihetőség, igazság, bizonyosság s több efféle: a) justitia in rebus creditis nominatur fides; cum fide, becsületesen, igazságosan; f. erga aliquem; manere in fide, hűnek maradni; praestare alicui fidem; b) f. tabularum (oklevelek, irományok), oraculorum; fides penes auctores erit, a szavatosok (az e részben kutfőül szolgáló írók) álljanak jót a dolog igaz voltáról. B) küln. a) ad (in) fidem rei alicuius, a dolog bebizonyítására; sum fides vocis (költ.) én vagyok bizonyság felőle; tum manifesta fides (erat) akkor a dolog igazsága nyilvános, kézzelfogható volt; b) f. induciarum, s több efféle szentség, sérthetetlenség; c) teljesedés, következés, eredmény, dictis addere fidem (költ.) a szót teljesedésbe vétetni; verba sequitur fides; verba sine fide rerum, melyeknek semmi eredménye, következése nem lett; d) msz. fide bona v. ex f. b., jóhiszemüleg, hitre s becsületre, becsülettel, igazságos akarattal: b. f. emere, mala f., roszhiszemüség.
3) bizalmat szülő erősítés, biztatás, igéret, adott szó, elkötelezés, biztosítás
4) védelem-igéret, személy-biztosítás, bátorság, biztos kiséret: fidem publicam jussu senatus ei dedit; fide publica jussus est dicere, az állam nevében biztosított sértetlenség mellett, szintígy: interposita fide publica; fide accepta a legatis, vim abfuturam, azon igéret, hogy semmi erőszakot nem fognak rajta elkövetni. Innen
5) ünnepélyes fogadással tett igéret, kezesség-vállalás, magát elkötelezés, becsületszó; fide mea, becsületszavamra! (költ.) szerelmi fogadás.
6) védelem, hiv segítség, segély, kimélés, kegyelem s több efféle: tradere (permittere) se v. venire in fidem alicuius magát feltétlen megadni valakinek; haec urbs est in f. mea, védelmem alatt áll; sequi fidem alicujus, valakinek védelme után járni; obsecro f. vestram, védelmetekért esdem, szintígy: implorare fidem deum hominumque; Di, vestram fidem! védő istenek! az isten szerelmeért! pro deum atque hominum fidem, a védelmező istenek nevében! az istenek neveért!
7) Személyesítve Fides mint istenség, a becsületesség és hűség istenasszonya.

*

Ógörög: πίστις [pistis]

1.)bizalom, bizakodás
2) meggyőződés, bizonyosság
3) hihetőség, hitel
4) hűség, megbízhatóság
5) hit
6) bizonyíték, bizonyosság
7) oltalom

*

Szanszkrit: श्रद्धा [śraddhā]

1) hinni
2) bízni
3) elvárni
4) szívesen látni
5) bizalom, megbízás
6) hit
7) hit istene
8) odaadás, nagylelkűség
9) lélekjelenlét
10) istenhit

*

"Akinek hite van bennem, és szeretettel van irántam, az az égbe ér."

MN I.142

"A hit a mag, a hit a legjobb vagyon idelenn az embernek."

SN 77, 182

*

A Hit: az elfe[le]dettségben álló Igazságra való visszaemlékezés.

Heidegger

*

_________________________________

Jegyzetek:


Upanisa sutta, in.Kőrösi Csoma Sándor buddhista és magyar egyetem kiadványa, 2005. ősz: 9.o.

(Fordította: Pap László Miklós)

Alternatív verziójú fordítás:
http://a-buddha-ujja.wikidot.com/szutta:sn-12-23-la-tk

*