# 585

*

Skandha: a[z individuális] tudat öt formájának gyűjtőneve; feltételük a nem-tudás, illúzió

Skandha-nirvana: az individuális tudat felbomlása [az elhatárolódás ill. a helyes felismerés/belátás által]

Az okozati keletkezés [én-]üressége (ami az okozati keletkezés révén létrejövő ürességet jelent), és a Nirvana vagy a Tiszta Tudat [Abszolútum] mindent magában foglaló Teljessége - egybeesik.

*

______________________________


Axióma-vázlatok

0: A Buddhát, hasonlóan Krisztushoz, évszázadokig nem ábrázolták emberi alakban, mert előbbi maga a Dharma, utóbbi pedig maga a Logosz, ami ábrázolhatatlan.

1: A buddhizmusban szinte a kezdetektől fogva léteztek olyan szemléletek, amelyek pozitívan közelítették meg az Abszolútum (आत्मन्) tételezését.

2: A Buddha "beszédeit" halála után évszázadokkal kanonizálták, és (momentán pont emiatt) szinte azonnal iskolák tucatjai jelentek meg: tehát konkrétan lehetetlen megmondani, hogy melyikük az "autentikusabb és hitelesebb" szemlélet, hiszen mindegyik iskola a saját magénak tudja azt (itt is ugyanarról lehet szó, mint a vallások esetében: minden vallás a követőinek a tudatszintjét tükrözi vissza, ezért is egyenértékűek [nem is szólva arról, hogy a központi, sokszor ezoterikus, belső doktrína minden vallásban szinte teljesen lefedi egymást]).

3: A jógácsára ("csittamátra") iskola tételezi a Tiszta Tudat nem-kettős és egyedüli jelenvalóságát [p. a Lankávatára szútra számtalan helyén], mely a három öntermészetben jelenik meg, a megfigyelő tudatnak megfelelően (másrészt, ha minden illúzió lenne a hétköznapi valóságban, nem ismerhetnénk fel az illúzió-mivoltot sem: az, hogy felismerjük az illúziót, tételezi egy nem-illúzió-természetű aktus létezését [ahogy a szamszára a nirvána létezését és fordítva]). Az, hogy ez a szemlélet meghaladható a három természet doktrínája révén, nem von le semmit fentiek érvényességéből.

4: A madhjamaka iskola a Nagy Egyetemes Üresség doktrínájával (szintén egy csak negatívumokkal körbeírható), önmagában álló ontológiai létmódról ír, melyben a közönséges tudatfolyamatok és a Tökéletes Nirvána létmódja egybeesik, mely szavakkal csak paradoxonokban kifejezhető, és ez a létmód egy sui generis "önfeláldozással" "érhető el" ill. "látható be", melyben a világ transzmutáción esik át az alany-tudat révén.

4/a: Az, hogy a négyes meghatározás (Catuskoti, tetralemma), éppúgy illik a leghétköznapibb tudatfolyamatokra, mint a dharmákra és a Nagy Ürességre, abból fakad (és talán azt is "bizonyítja"), hogy a hétköznapi szóhasználattal leírható (samvritti-szatja létrégiójú) jelenségek végső létmódja egybeesnek az Abszolút Valóság létmódjával.

5: A "Tibeti halottas-könyv" a halálkor megjelenő, kettősség-nélküli, és mindent magában foglaló Tiszta Fényt teszi meg a haldokló igazi Önmagának, amit csak fel kell ismernie ahhoz, hogy a Megszabadulás létrejöjjön.

6: A Zen buddhizmus tulajdonképpen ezeknek a "nem-kettősség"-tanoknak a realizálása.

7: Fentiek számomra egyébként teljesen rímelnek a hinduizmus nagyobb eszméire.

*