* * *
A szavaknak hol van értelmük, hol nincs; az egyik összefüggésben van szerepük, a másikban nincs.
De csak ő érti helyesen őket.
Ami neki tetszik, annak van tartalma, jelöl valamit, célja van: ami neki nem tetszik, az nem jelöl semmit, üres szó, csak fogalmi ragaszkodás generálta tudati illúzió.
Mindezt a kettős mércét persze egyszerre játsza.
Mintegy szinkronban.
Melldöngetve, magabiztosan, okosan, a Cél érdekében.
És már-már tényleg el is hiszi, hogy rajta kívül mindenki téved.
*
*
1 megjegyzés:
Hm-hm. Sokan játsszák ezt a fajta játékot. Talán egyszer szembesülnek az igazsággal. Bár nem tudom mi a jobb: Ha rájönnek, vagy ha bennmaradnak abban az állapotban.
Ritkán olvasom az írásaid, mert szóban jobban értelek, de azért próbálkozom :)
Megjegyzés küldése