A szánkhja-káriká kifejezésről

*

Alább már írtam a függő keletkezés sorozatának magyar megfelelői kapcsán, hogy mennyire elterjedt a köztudatban egy-egy szanszkrit kifejezés nyersfordítása, értelmező helyettesítése, ahelyett, hogy annak tartalmi, doktrínális jelentését is ismernék az emberek (pl: avidya: nem-tudás, vagyis "illúzió" [a vid-gyök a látásra is utal, tehát avidya: "szellemi vakság"]; vagy ahimsa: nem-ártás, pedig az "ártatlanság", stb).

Újabb félreértelmezésnek lehetünk tanúi a "szánkhja-káriká" kifejezést illetően.

A "számvetés megokolása" - hangzik a közismert válasz arra a kérdésre, mit takar a szanszkrit kifejezés. Azt a kézenfekvő kérdést, hogy hogyan lehet egy "számvetést megokolni", senki nem teszi fel.

De menjünk tovább, és vizsgáljuk meg magukat a kifejezéseket.

A szanszkrit szavak pontos jelentése:

Sánkh-ya: (számhoz tartozó), megszámoló, számba vevő, megfontoló, meggondoló

Kári-ká: cselekvés, szenvedés

Ezek alapján tehát a "szánkhja-káriká" helyes, tradíció- és doktrínahű fordítására a fenti, un. "nyersfordításos" alakkal szemben, a következő javaslatom van: az elszenvedés [okainak] számbavétele.

Ezek tisztázása után most talán már az is tisztábban érthető, hogy miért olyan jelentőségteljes az a szóteriológiai aspektusokkal is rendelkező tény, hogy a Buddha, felébredését megelőzően, hosszasan tanulmányozta Kapila eme rendszerét, melynek később újra teljesen helyre állította alap-princípiumait, és amelyet visszahelyezett egy teljesebb, magasabb-mélyebb látás pozíciójába, mely semmivel sincs ellentmondásban: az Igazságba.

*

*