Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

A Nagy-Ürességről


*


"Azáltal, hogy a dolgoknál változás figyelhető meg, öntermészet nélküli voltuk lesz nyilvánvalóvá. 
Ürességükből kifolyólag viszont egyetlen létező dolog sincs öntermészet nélkül."  

Nagarjuna, Mūlamadhyamakakārikā, XIII.3. (मूलमध्यमककारिका)

_________________________


Nem a dolgok léteznek önmagukban, "amiknek" "van" egy üresség-öntermészetük,
hanem a fogalommentes Tiszta Nagy-Üresség létezik (= catuskoti; Tetralemma), 
melyben öntermészet-nélküli jelenségek bukkannak fel,
a tudati lét háromfajta észlelési módjából és a függő keletkezésből eredően.


*


4 megjegyzés:

t írta...

Ez a versszak egy vitapartner hibás ürességértelmezését mutatja be, amit Nágárdzsuna a következő versszakban megcáfol.

Szatori írta...

Üdv!

Köszönöm a hozzászólást, diellemáztam én is, hogy akár az egész fejezetet bemásoljam-e a posztba, nehogy félre érthető legyen az idézet, de abból indultam ki, hogy akit érekel a téma, az úgyis utánanéz a Középút filozófiája c. műben a pontos részleteknek, szövegkörnyezetnek, másrészt a lényeg nem is a konkrét Nagarjuna-idézet, hanem a folytatás.

(Egyébként természetesen igazad van az észrevételedet illetően.)

Érdemes azonban felhívni a figyelmet, hogy Nagarjuna "üresség" alatt "minden nézet eleresztését" érti, én viszont nem azt: ezért is írtam a Nagarjuna idézet alá az én válaszomat az opponens kijelentésére - gondolatkísérletként, gondolatébresztőként.

(Lehet, hogy a Théraváda, a Madhyamaka és a Yogacara pusztán az üresség mint ontológiai entitás definiálásában különböznek - és ebben a definiálásbeli különbségben tér el tőlük a shentong buddhizmus is?)

De ez a kérdés is pusztán is csak egy gondolatkísérlet, "munkahipotézis".

Ebből is látszik, hogy jó lenne egy zsinat az Üresség kérdésköréről... :)

P

t írta...

Hi!

Még soha nem okoztál nekem akkora meglepetést, mint most. Ha tippelnem kellett volna, hogy az ismerőseim közül ki fog szövegkörnyezetből kiragadva és magyarázat nélkül idézni, az utolsó háromban lettél volna.
:)
Bár mondanivalóm nincs a zsinaton (Ugyanis Nágárdzuna ürességértelmezését vallom), szívesen elmegyek, ha a feltételek összeállnak (úgymint: elenged a család és intézel büfét az eseményre).
A poszt és a hozzászólásod lényegi részét csak tea mellett vagyok hajlandó megvitatni.
Pl.: holnap 16.00 és 21.00 közt a Romboló fedélzetén vagyok.
Békesség minden lénynek
és
Free China too! hehe
t

Szatori írta...

Üdv!

Esetemben nem a konkrét szerző és a szövegkörnyezete, hanem a konkrét, idézett állítás, sőt, az általa jelölt gondolat volt a lényeg, amit aztán nem is hagytam magyarázat nélkül: csupán az én magyarázatomat tettem hozzá (lásd a zen négy alapelve közül a másodikat).

Nagarjuna ürességértelmezése a shentong szerint meghaladható, mivel nem számol sem az üresség, sem a létezés három módjával (yogacara/cittamatra), és számomra is ez az elfogadható doktrína, illetve ami megegyezik a tapasztalataimmal, realizációimmal, és ami teljesen megfér akár a theraváda-buddhizmussal is.

Nagarjuna darabokra szedi, és így tartalmuk valóságától (!) kiüresíti a képzetes természet pusztán a szavak által jelölt, önmagukban nem létező, függésben álló, emiatt logikailag ellentmondásos jelenségeit, és meg is marad ennél a szintnél, (bár ezzel érzésem szerint nem mond semmi újat, csak újra és újra reprezentálja eme függő-jellegű [és "mondva-csinált"] természet logikai tarthatatlanságát, éppen ezeket a mondva-csinált természettel rendelkező logikai elveket felhasználva), és ezzel még nem zárja ki sem a shentong, sem a cittamatra által leírt létvalóságokat, vagy akár a négy dhjána realitását.

Ami a többit illeti, privátban.
:)

P