Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

Zen Üresség-kontempláció (vázlatok)


*




*




*

[A felvételeket 2012. augusztus 4-én készítettem a Börzsönyben, a Nagy Hideg-hegyen.]

1 megjegyzés:

Szatori írta...

"Habár egyetlen jelenségnek sincs sem igaz létezése, sem totális nem-létezése, az "egyiket sem" azt jelenti, hogy az ember úgy ragaszkodik ezen létmód tényéhez konceptuálisan, mintha az "egy dolog" lenne. A mentális kitalációktól mentes fokozat korai szakaszában megéled, hogy a tudat üres a független megjelenésektől, tartósságtól és megszűnéstől. A középső fázisban nem ragaszkodsz sem a jelenséghez, sem az Ürességhez. A haladóban teljességgel elvágod a mentálisan kitalált létmódok alá-, vagy fölülértékelését.

Az egy-ízűség fázisaiban a jelenség és a tudat teljesen elvegyülnek. A korai szakaszban minden kettős természetű dolog az Üresség egy-ízűségébe vegyül. A középső szakaszban a jelenségek és a tudat olyanok, mint amikor víz vegyül a vízhez. A haladó fázisban meglátod, ahogy az ötféle tiszta tudatosság felkel az egy-ízből.

A Darmakája szabad megjelenéstől, fennmaradástól és megszűnéstől. Ez az állandó, feltételekhez nem kötött, természetétől tiszta, tartós természete a tudatnak, és minden valóságnak. Minden dolgok üresség-szférájának őseredeti tiszta tudatossága látja az Ürességet. Az, ami tükörszerű, akadályozottság nélkül tükröz minden megismerhető jelenséget.

Ugyanúgy, ahogy a nap és a hold nincs szándékkal az emberek segítésében, egy Buddha erőfeszítés és fogalmak nélkül, erényes magatartása révén segíti beteljesülésre a lények szándékait."

(Mahámudrá; A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 1998)