*
Mai tudományos hír:
"Elképzelhetetlen csillagot fedezett fel a világegyetem peremén egy nemzetközi kutatócsoport: az SDS J102915+172927 katalógusjelű objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után mindössze hétszázmillió évvel született, és megkérdőjelezi az elfogadott csillagképződési elméleteket."
Némi korrekció.
Ha a csillag fénye hétszázmillió éves állapotot mutat, akkor a csillag "most" in concreto hétszázmillió éves: a 13 milliárd éves kor úgy jön ki, hogy hipotetikusan feltételezzük, hogy 13,7 milliárd éves a kozmosz, amiből kivonjuk a vöröseltolódás által számított távolságát, így tehát csak elméletileg 13 milliárd éves.
Minden állapot a kozmoszban egy nem-ténylegesen-létező állapotot mutat: a múltét.
Még a Hold is 1 másodperccel ezelőtti, a Nap pedig több, mint nyolc perccel ezelőtti állapotában látható.
(Egyébként elvileg semmi különbség sincs az elektronmikroszkóp és a Hubble űrteleszkóp által közvetített képek között: az egyik "a még nem", a másik "a már nem" világa.)
Az ember állandó késésben van az univerzum érzéki jelenségeihez képest: érzékfeletti, kozmikus jelen csak a tudatban lehetséges, ha megtisztul minden mástól, és csak önmaga marad.
A tudatnak ez a misztikus, belső üressége ugyanaz, mint a kozmosz Üressége.
Hérakleitosz folyója csak az elmében létezik...
*
*
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése