Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

Actus purus


*



A tiszta cselekvés megnyilvánulása az a belső kontempláció, mely az emberben (és minden jelenségben) lévő Önmaga-Létre mint Istenre irányul - minden látszólagos "külső körülmény" között, akárhol, akármikor.

- Én - Én vagyok.


Mit jelent ez?

Az elme gondolat-rezdüléseinek megállítását és a gondolat-forgások szimultán szemlélését, az Én intellektuális és kvázi-reális elszakadását az illuzórikus "én"-től, a hamis-egótól, az elsődleges káprázattól, és így a Mindenséggel való Eggyé-válást is a jelenvalóságban.

Másként: ez az Üresség léttotalitásának kontemplációja: az Abszolút Lét önmagunkban való realizálása az önkiüresítés által, mely az időtlen Idő, és a Világ felett áll.

Ez az egyetlen tett, mely nem hoz létre újabb tetteket: ez az egyetlen tett, mely elvezet a Célhoz: ez a tett-nélküli Tett, a cselekvő nem-cselekvés.

Minden filozófiának ezt a tettet kell szolgálnia, és minden Filozófusnak ide kell visszatérnie: ez a Középpont


_____________________________


Nem igaz, hogy mindennek van oka: a Valóságban nincs ok és okozat.

Csak a tudatlanságnak vannak következményei: ez az illúzió.



*

Nincsenek megjegyzések: