(...)
a nem-lét folyamatos átcsapásai létként nyilvánulnak meg a tudat apeiron-természetű és jelenlétbe kapaszkodó pont-horizontján, mert sodródik és folyamatosan feltárul és elrejtőzik: "közben" átéli, hogy Isten országa nem ebből a világból való, de ebben a világban van, ezt a világot járja át és teszi áttetsző szivárványfátyollá, minket meg körülölel, bennünk nézi önmagát és nekünk kell szenvednünk érte: a tudat, az üresség és a lét-szenv: most csak e három végtelen pillér ásít
(...)
a nem-lét folyamatos átcsapásai létként nyilvánulnak meg a tudat apeiron-természetű és jelenlétbe kapaszkodó pont-horizontján, mert sodródik és folyamatosan feltárul és elrejtőzik: "közben" átéli, hogy Isten országa nem ebből a világból való, de ebben a világban van, ezt a világot járja át és teszi áttetsző szivárványfátyollá, minket meg körülölel, bennünk nézi önmagát és nekünk kell szenvednünk érte: a tudat, az üresség és a lét-szenv: most csak e három végtelen pillér ásít
(...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése