Az Üresség: akár a Teljesség.




*

*

A Kapu

"Mindennek a kezdet a végcélja."
Plotinos



*

Ahogyan a körön minden pont egyszerre kezdő- és végpont, úgy minden időpillanat is valójában egyszerre kezdete és vége is az évnek. Ez akkor is így van, hogy ha a közönséges élet embere ezt nem látja - sőt: azért van így, mert a közönséges élet embere nem látja ezt.

*

December 31.-én éjfélkor, pontosan nulla óra nulla perckor, egyetlen pillanatra (fizikai értelemben és az atomórák végső, hiperfinom szintjeiig mérhető pontossággal: három-egész háromszázharmincötezer-hatszáznegyven a tíz a mínusz harmincötödiken másodpercig), az Alfa és az Omega mikrokozmoszunkban is egybeesik: az év Időkerekének minden időpontja visszahúzódik a "küllők", mint ideák mentén, és erre a jelenpillanatra minden idő a végtelenül pontszerű Centrummá, a Középponttá válik, hogy rögtön ezután a pillanat "után" ismét Körré sugározzon szét és ismét Idővé terjedjen ki, újrateremtve a kozmikus téridő játékát.

*


Aki megérti ezt a misztériumot, az az Idővé válik, az Évvé válik, az Emberré válik - és Megszabadul az önnön gyermekeit megevő Idő evilági törvényei alól, és maga lesz az időfeletti Örökkévalóság:

a Kezdet Kezdete.

*

____________________________________________
*

Könyvlelet

*

Még újév előtt mindenképpen szerettem volna, ha a következő naplóbejegyzés megszületik: csodálatos könyvleletre bukkantam Norbert barátom révén, aki az ELTE Egyetemi Könyvtárában dolgozik.

A szóban forgó könyv latin nyelvű Edda verseket tartalmaz, kommentárokkal, három köteten keresztül, csaknem háromezer oldalon át.

Az alábbiakban közzétett idézetek pontos lelőhelye:
"EDDA SAEMUNDAR HINS FRÓDA, EDDA, RHYTMICA SEU ANTIQVIOR, VULGO SAEMUNDINA DICTA. Pars III. Reproductio phototypia editionis 1787-1828, OSNABRÜCK, OTTO ZELLER, 1967"


Az Edda mitológiájában a legnagyobb isten ("az" Isten) Ódin, mely metafizikai-doktrínális vallásbölcseleti szempontból analóg a Buddha ideájával.

Ódin ázsiai analógiájáról, Buddháról, ezt írja a kommentár (kb. a 622-637 oldalakat érdemes nagyon alaposan analizálni, Finály Henrik latin szótára segítségével):



"Buddhah: mens, spiritus intelligentias (Nostratibus Ódin).
Mahatma, magnus sive sanctissimus spiritus;

Maharschi, spiritus magnus ac intelligentissimus.
Dshivaga (Givaga) vivificator, sator.
Visjuantara, altissimus, omnes supreans.
Devati-deva, Deus deorum.
Vibhuh, dominus universalis.
Vinayagi, magnus dominus; Brabhu dominus.
Logagil, mundi victor."

(...)


"Buddhah (Bodda, Boda, Bod, Wod) Buddhih:
ratio, intelligentia, sapientia, mens;
spiritus, intelligentia;
insigni mente et intelligentia praeditus."

(...)

Az általam leírt, fenti szószedet csak a legérthetőbb, általános érdeklődésre számot tartható kifejezéseket tartalmazza: azok a kommentárban egy kb. 15-20 oldalas szövegtörzsbe vannak ágyazva, melyek további szempontokat adnak meg a kutatónak.

Az egész kötet, maguk a versek, a tudományos kommentárok - bár latinul íródtak, mégis (pontosabban éppen ezért) -, rendkívüli kulcsot adnak a teológiai értelemben vett szellemtörténet megértéséhez, és a valóságnak a bölcsek által ránk hagyott irásos emlékek feltárásához, a fogalmi princípiumok és az archaikus ideák helyreállításához.

*

Ad 118.

*
Van a megnyilvánult világ végső okának egy olyan - egyre népszerűbb - magyarázata, mely szerint a látható világ egy "tévedés", egy "rossz teremtés", egy "tudatlanság-szülte illúzió" (mint ahogyan azt a Nag Hammadi (-és egyéb un. "gnosztikus") kódexek interpretációi-interpretálói is magyarázzák).
Ezen magyarázatok szerint általában az eredetileg létrejött kozmosz tulajdonképpen egy "tévedés következménye", egy "rossz szellem" vagy "démon" elsietett teremtése, ahol a "valódi teremtő" mintegy látens potencialitásban nyugszik.
Az ezt a "tant" magyarázók körében fel sem merül egy sokkal magasabb-mélyebb aspektus, melyet László András fejt ki a 'Tradíció és Metafizika' c. könyvében, amelyet most szó szerint idézek:
*
"Nyilvánvaló, hogy a felfelé és a lefelé: analogicumok.
A teremtés - az éber teremtény oldaláról - lefelé irányuló.
A Teremtő oldaláról a teremtés sem lefelé, sem felfelé nem irányul
(noha irányulhat), hanem játék."
(...)
"A felülről lefelé irányuló hatás és áthatás - desuperpenetratio - spirituális jelentősége óriási."
(...)

(Ad 118.)

*
Fenti részlet nem szól másról, mint annak megértéséről: nincs "jó", vagy "rossz": pusztán olyan tudatfokozatok vannak (a legközönségesebbektől a legmagasabbrendűbbekig, melyek ébersége és tompultsága világokat hozhat létre, világokat pusztíhat el; világokat boríthat sötétségbe vagy járhat át fénnyel. És ez a tudat nem más, mint az átélő alany tudata ill. ébersége.
*

Nyitva

*
"mindig nyitott szemmel végezz meditációt"
- ez volt az egyik első megállapításom,
még gyermekként, amikor intuitíven megéreztem
a valóság természetének végtelen elrejtettségét...
*

Gloria

*

Gloria Patri, et Filio,
et Spiritui Sancto.
Sicut erat in principio,
et nunc, et semper,
et in saecula saeculorum.


*

Kapujanincs átjáró

*

Lu Keng tajfu Nan-csüannal beszélgetve azt mondta:
- Csao, a Törvény tanítója azt mondotta, hogy az Égnek, a Földnek s nekem ugyanaz a gyökerünk. Minden dolgok földön s égen s én is köztük - egylényegűek vagyunk. Nem csodálatosan furcsa ez?

Nan-csüan rámutatott egy virágra a kertben, szólította tájfut, és így szólt: - Manapság az emberek úgy látják ezt a virágot, mintha csak álmodnák.

*

Karcolatok a Karácsony Titkáról

*

Ma az emberek többsége képtelen titkot tartani, sőt, magával a titok valódi fogalmával sincs nagyon tisztában, legyen az még oly' közönséges titok is.

De maga a Titok más, mint amit az ember esetlegesen kisajátít magának: a Titok, mely ott lapul az Upanisadok, a Szent Iratok, a Csend és az Üresség mögött, valóban csak kivételesen elmélyült alkalmakkor, váratlanul tárul fel az ember előtt, és ezen mit sem változtat, hogy minden sarki könyvesboltban néhány ezer forintért bárki által meg is vásárolhatók a szakrális tanítások, és hogy "tanítók" ezrei beszélnek róla naphosszat.

A valóság az, hogy a legszentebb tanítások, melyek kifejtik a Titkot, örökre rejtve maradnak a hétköznapi ember világa előtt: ez mindig így volt, és így is fog maradni. A Titok nem adható át, és nem írható le; nem bolti portéka, és nem vásári mutatvány; nem tananyag és nem tantárgy.

Minnél többen "ismerik meg", minnél több helyen teszik ki a polcokra, annál inkább lesz Titok, annál inkább lesz más.

*

Így van ez a Karácsonnyal is, a Fény, az Átlépés, a Felkent megszületésének archaikus ünnepével is, melyet még egy kozmikus esemény, a Solstitium is szimbolizál itt, a Világmindenség Középpontjában, örök útjelzőként, a Visszatérés, a Győzelem jeleként.

(...)

Ma a Karácsony misztériumát, a Megtestesülés rejtélyét, a Fény Titkát csak nagyon kevesen ismerik; nagyon kevesen birtokolják a Tudást, mely nyilvánvalóvá teszi azt.

Nézzük csak meg: minden házban ott a Fa, az Aranyág, az Axis Mundi szimbóluma; az egymás Megajándékozásának rítusa, a gyertyagyújtás és a Szeretet ünnepe, de mindez szinte öntudatlan tompasággal, jó széndékú, de célt tévesztő tudattal történik.

A társadalmi ünnepek ma olyanok, mint a Szent Ereklyéket hordozó szamarak: a lényeg Szent, de nem ismert azok számára, akik gyakorolják a rítust.

Hisz' mi is történik Karácsonykor?

Egy pillanatra mozdulatnaná válik, megáll a Természet, annak minden törvényszerűsége, a Nap és az égitestek.

És ettől a mozdulatlanságtól Megszületik a Képmás...

Az Anyagtalan anyaggá, Isten nem-Istenné, a Megfoghatatlan megfoghatóvá válik: de csak a Titok által, rejtetten, első szám első személyű, belső átélés, átlényegülés által, mely azonnal eltűnik, érvénytelen lesz és semmivé válik, ahogy szó kiejti, gondolat megragadja, vagy egy másik ember tolakodik a közelébe.

*

A Logosz-Igazság minden pillanatban rejtőzködik, mert az maga a Pillanat: de a Titok, a Fény úgyszintén, mert ők a Lét nevei. És ha megnylatkozik, és elárulják, a tudatlan tömeg eltapossa, megsemmisíti, megalázza és sárba tiporja.

A tömeg meg akarja ölni, és időlegesen és látszólag meg is öli.

De az Igazság mindig Feltámad.


A Karácsony ez: az Égi Titok földi Misztériuma: amikor Isten - úgy, mint egy villám - Fénybe, a Kozmosz Fényébe rejtezik: akkor mindenütt látható, de senki nem látja, csak a vakok, nyomorékok, a tudatlanok, a latorok, a bűnösök. A bölcsek bölcsessége meg elpárolog, a tudósok tudása pozdorjává törik....

Láthatóvá lesz - de nem feltétlenül, és, főleg, nem mindenkinek lesz valóban látható is.

*


A Káosz, a Sötétség után három nappal megszületik a Rend, a Fény. Újrateremtődik a Kozmosz.

A végső kérdés nem ennek a valóságnak a tényében, hanem abban áll, hogy az Ember ezt a csodát mennyire képes meglátni, megérteni és megélni.

Hogy megértse: Isten Szelleme lakik benne, Aki Lát, és Aki Látható.

Aki a megfejthető Titok, mely nyújtja a kulcsot.

Csak az ő számára.

Titokban.

*

Új szavak

*

Platón lételméletét a Szofista fejti ki, melynek nemrég jelent meg az új, kommentált fordítása az Atlantisz Kiadó gondozásában, a Platón összes sorozatban.

Ma hajnalban a kommentárban két nagyon hasznos kifejezésre leltem: "ontológiai vegyülés" és "korporealista".

Az ontológiai vegyülés a dolgok létezésének és nem-létezésének szimultán fennállására utal (hasonlóan a samvritti-satya és a paramártha-satya ontológiai szimultaneitásához), korporealistáknak pedig azokat a filozófusokat jelöli a kommentár, akik az anyagi létezőket kizárólagos léttel ruházzák fel.

Mindkét kifejezés nagyon pontos, és a legjobbak, ami adhatók a fenti két jelenségre.

Érdemes elolvasni a fordítást, szívből ajánlom mindenkinek.

*
____________________________
Bolti ár: 2295 Ft
ISBN: 9789639165724
Oldalszám: 334
Kiadó: Atlantisz
Fordító: Bene László

Toldalékok

*
Embernek születni.
Emberként élni.
Ember__ meghalni.
*

solstitium

-
ma megtörténik az átlépés: megszületik a fény
-

Titkos mikrokozmoszok

*

A Föld, a Naprendszer harmadik bolygója,

elképzelhetetlenül változatos, és sokfajta

tudati létszférát rejt magában.

Talán ezekben a másodpercekben

is milliárdnyi csoda jelenik meg a mélyben, titokban...

*

*

Advent II.

*
...megbánni a bűneinket ugyanaz, mint felszámolni a tudatlanságot...
*

Lábjegyzet a Szív-szútrához, Vol. 2.

*

Vajon a hétköznapi tudat nem csupán egy végtelen

és határtalan Tudat-fraktál egy kis "érzék-szelete",

mely ösztönösen csak fogalmakat képes látni,

és amely pusztán nevekből és

formákból hozza létre a "világot"?

A Mandelbrot-halmaz központi részének számítógépes szimulációja:

*

AHIMSA

*



Ahimsa (kb. ahimszá): szanszkrit szó, jenetése "ártatlanság".



Értelmezése kétféle, különbségüket nevezhetjük "exoterikusnak" és "ezoterikusnak" is:
1) Nem ártani morálisan és fizikailag valakinek/valaminek (pl. nem ölöm meg, nem verem meg, nem bántom, nem eszem meg stb.): ez az exoterikus, világi, hétköznapi tartalom, mely legtöbbször az önuralom hiányából és a természettörvények megértésnek képtelenségből fakad. Ezt az értelmezést a valóságnak megfelelően elhibázott alapállás (metafizikai tudatlanság) jellemzi, mely azt takarja, hogy az alany önmagára mint cselekvőre, a jelenségekre pedig mint tőle független tárgyakra (=elszenvedőkre) tekint. A második, vertikális, magasabb rendű és doktrínális értelmezés a következő:
2) Az ezoterikus értelmezés szerint az ártatlanság egyfajta metafizikai tudás, mely magában foglalja a cselekvő alany ontológiai, tükörszimmetrikus kettősségét, valamint azt, hogy ugyanez vonatkozik az élőlények és személyek virtuális sokáságára is: ez az ontológiai tükörszimmetria azt jelenti, hogy a cselekvő alany egyfelől létezik, másfelől nem, létezik és nem is, illetve sem létezik, sem nem-létezik: lényegét tekintve üres és (ha birtokolja a helyes szemléletet) eleve nem-cselekvőként tekint "magára", mint tudati megnyilvánultságra, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy "elszenvedhetne" vagy "megcselekedhetne" bármit is.

*
A 2)-ik, "ezoterikus" értelmezés nélkül nem lehet valójában megérteni sem a Buddha Dharmát (az énnélküliséget és a tudat-tant), sem a Bhagavad-Gíta doktrínáját (mely azt tanítja, hogy csak a tudatlan tekinti magát cselekvőnek), sem az Újszövetség belső üzenetét (ami szintén arra tanít, hogy tagadjuk meg - látszólagos - magunkat).
És ahogy látom, ennek az értelmezésnek a hiányában teljesen zavaros, értelmetlen és ellentmondásos lesz a karma ("sors, tett, cselekvés") fogalma is, melyet korántsem egy jószándék vagy egy rossz szándék tart működésben, hanem a tudatlanság.


*


Vallatás

*

vajon megváltozhat-e az üresség?
vagy csak fátylak sokasodnak előtte?
vajon nem arról van-e szó, hogy az Isten teremtése
előtti Szent Üresség - mint az egyetlen tiszta Létvalóság -
most is jelen van (sőt: csak az van Jelen),
csupán emberi illúziók (tér és idő és képzetek) tarkítják?
_______________________________________________
egy mécses lángja füstöt is ad, és fényt is...
- a kanóc tövében pedig, középen, az Üresség ül -
_____________________________________________________


A Galxisunk középpontjában található csillagrégió hiperfinom feltérképzését követő analizációt - számítógépes szimuláció segítségével - analógiaként lehet felhasználni a különböző tudati létrégiók eredetének modellezéséhez.



*
* *

Bevezetés a metafizikába

*
Hogyan nézhet ki a "kocka" és a "gömb" a Platón barlangján kívüli, valóságos világban?
Nem tudjuk, de itt, a barlangban így néz ki a kocka árnyéka:


*
És így a gömbé:


*

mozdulatlanság

*

köd telepedett a csendes fák közé:
a lombatalan, fekete ágfonadékok
ködös, mozdulatlan labirintust rajzolnak az égre
az üresség most halált játszik

*

3

*

prológus
arisztotelész, platón, nagarjuna, hérakleitos:
mi lehet most velük?


1.
tegnap este, miután befejeztem a hétvégi előadásom anyagának összeállítását, kimentem valamiért, és ismét láttam az égen egy tökéletes hullócsillagot: gömb alakú volt, nem esett szét, és szinte hófehéren ragyogva húzott el előttem

2.
ma hajnalban megfigyeltem ahogyan az álomtalan mélyalvásból lassan gondolati álomképek formálóndnak, majd létrejön az öntudatra ébredés

a közönséges értelemben vett felébredés (pl. reggelente) nem más, mint a tudatnak a testtel és gondolati képeivel való egyre nagyobb fokú, egyre erőteljesebb önazonosulása: ami itt ébren-levésnek számít, az magasabb szempontból a legnagyobb tompaság és illúzió...

az ember eredeti állapota valóban a turiya...

3.
ma reggel találtam ezt a videót:


___________________________

epilógus

este tökéletes telehold lesz, és nagyon közel lesz a földhöz

*

Akhilleusz Tatiosz

*

"Mikor arra vágysz, hogy észrevegyenek,
megértsenek és szeressenek,
tudd, hogy a többiek is erre vágynak."

*
("T" blogjának mottója)

Át-vált-ozás

*

A dolgok azért vált(ak)oz(hat)nak,

mert egyszerre léteznek és nem-léteznek.

És a dolgok azért nem-léteznek és léteznek egyszerre,

mert vált(ak)oz(hat)nak.
____________________________________________



_______________________________



Ez maga az Illúzió, a Máyá, a Játék, a Varázslat...


*

A matematikai "fundamentális állandókról"

*

Ha „minden változik”, mi a helyzet a matematikai állandókkal, mondjuk a Pí-vel?

Megoldás:

0.
A tudat állandó mozgásban van, és állandó változást tapasztal maga körül (mivel nem veszi észre a jelenségek lényegi természetét, ami a Tetralemma).

1.
A tudat az időben történő visszaemlékezései folytán ugyanazokat az emlékképeket idézi fel (pl. „kör”, „átmérő”, stb),

2.
melyek belső tudati-logikai törvényszerűségük és elvi azonosságuk folytán

3.
mindig állandó logikai következményt fognak hozni,

4.
ami miatt úgy tűnik, hogy a Pí fundamentális állandó.

5.
Ugyanez igaz a „logika” szabályaira is.

_____________________

Összegzés

A Pí fundamentális állandó, de csak a változó, ráforduló tudatban az: a valóságban a Függő keletkezés tana vonatkozik rá.

*

Vadászók és menekülők

*

Pürrhón (Πύρρων) tanítványa, Timón szerint kétféle filozófus létezik:
a vadászó és a menekülő.

A vadászók mindent megtesznek azért, hogy előadjanak, tanítványokat,
hallgatókat gyűjtsenek maguk köré, és saját magukról elnevezett iskolákat alapítsanak.

A menekülő filozófusok emellett mindent megtesznek azért, hogy mellőzzék ezeket a dolgokat, és valóban csak a lényeggel foglalkozzanak, bármiféle külsőleg is látható jel nélkül.

Ahogy elnézem a dolgot, jól látható, hogy én magam az utóbbiak közé tartozom...

És ez szül is némi feszültséget másokban.

*

Advent

*

A Felébredett: csak jót tett.

A Felébredett: a világ.

A világ: Jó.

*



A Jó nem a jó-rossz ellentétpár egyik tagja,

hanem a Valóság egyik archaikus neve.

A Szépséget jelöli.

A Létet jelöli.

Az Igazságot.

*

Írás-jelek

*
Tényleg senkinek nem jutott még eszébe,
hogy megvizsgálja, hogy mire is vonatkozik valójában a Tetralemma?

Vajon hányan ismerik a megoldást, mely feloldja a felületi ellentmondást, mely Arisztotelész (Metafizika, Gamma könyv: IV.) és a szkeptikusok (Pürrhon, Timón - de Hérakleitos is), valamint a Brahmadzsála szútra és Nagarjuna (Múlamadhyamaka-káriká) között feszül?

*
A fő kérdés:
Miért nem sétált szakadékba Nagarjuna és Hérakleitos?
*

60


*

Nemsokára hatvan éves lesz az emberi jogok egyetemes nyilatkozata - tájékoztat az Amnesty International honlapja.

Ez remek alkalom számomra is, hogy eloszlassak néhány sztereotípiát a "mesés Indiáról", ahová ma nyugati fiatalok ezrei "zarándokolnak ki", mindenféle "misztikus élményt" hajkurászva, vagy éppen "gurukat" keresve...
Sokak számára India valóban a mese és a misztikum országa: egy kontinens, ahol még konzerválódott az ezeréves titok a létről, életről és halálról. Persze azt nem is vitatom, hogy valóban vannak luxusszállodák, csodás tengerpartok és öblök, meghitt vidékek és érintetlen falvak a kontinensen...
Ám India másik arca az, hogy ott a mai napig elképesztő méreteket ölt a keresztényüldözés, vagy éppen a muszlimok elleni támadások, és egyáltalán, az intolerancia: ezrek ülnek börtönben pusztán a hitük miatt, és Ázsiában India az az ország, ahol a legtöbb vallási jellegű lincselés, ördögűzés, nyilvános őrjöngés közepette történő gyilkosság is történik, sokszor a rendőrök, külföldi újságírók szeme láttára.

Fentieket demonstrálandó, erősebb idegzetűek (!) nézzék meg ezt a videót, amihez hasonlóktól hemzseg az internet:
http://www.liveleak.com/view?i=7ea_1228488416

Vaknak kell lennie annak, aki nem látja, hogy Indiában szellemi értelemben véve milliók jóformán a pattintott kőkorszak szintjén élnek (nem beszélve a higiéniáról), dacára az ezeréves kultúrának, vagy India eredeti (kezdeti) metafizikai pozíciójának.

Ennek kapcsán számomra az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egyik nagy tanulsága az, hogy mindig is aktuális lesz, leginkább pedig éppen ott, ahol az átlagember (=átlag nyugati) a legkévésbé tartaná fontosnak.

*

Ars

*

Művészet: 'ars'. Az ógörög 'aridzo'-ból, jelentése: összeköt.

Ennek magyarázata a következő. A művészet - az archaikus gondolkodásban - akkor valóban Művészet, ha összeköti az embert egy magasabb-létezőbb-szellemi léttel, ahogyan például azt a Hét Szabad Művészet is tette (alig tekintették embernek azokat, akik nem voltak járatosak a grammatika, dialektika, retorika triviuma, vagy az asztronómia, aritmetika, geometria, zene kvadriviuma közül legalább egyben).

A művészet hét útja - a Septem Artes Liberales - hidat teremt a földi, lapos, horizontális, és az égi, a gömb-szerű, a vertikális között.


Megtisztít és gyógyít, mint egy ikon.

Elgondolkodtat, mint egy eposz.

Láttat és felemel, mint a Chartres-i katedrális.

Emlékeztet, mint egy buddhista koan.

A Valóság szimbólumaként jelenik meg benne minden allegória, parabola, metafora és történet, ahol még a szimbólumok is szimbólumai valaminek.

Az igazi Művészet - Önmagunkhoz vezet el...

*

Egy fényes "esemény"...

Az alábbi videofelvétel (mely egy rendőrségi autóban elhelyzett biztonsági kamerával készült, mintegy véletlenül), az utóbbi idők egyik legnagyobb meteorját rögíztette nemrég, Kanada felett.

Érdekes lehetett látni, ahogy a - talán évmilliárdok óta - az űrben száguldó égitest eléri úti célját, és ketté hasítja ez eget...

Az egyik legkomolyabb felismerésem egy meteorhoz kapcsolódik: egy este, éppen hazafelé menet, azon tünődtem, vajon érdemes-e múlandó, illuzórikus és indulatokkal teli dolgokkal foglalkozni, amikor megjelent egy egyre fényesedő pont a csillagos égen, szinte a fejem felett, majd hatalmas sebességgel két-három fényesebb darabra hullva elenyészett.

Ezt az élmény-tanítást azóta is magamban őrzöm...

Azután

(Egy ürességmeditáció emlékére)


*
Tudni akarod, hogyan válik egyetlen pillanat Brahma ezer napjává?

A Valósággal történő szemtől-szembe való ülés útja révén, a Teremtés kezdeti, Szent Üressége, a Tűz elérése révén.

Amikor a Fény, a Csend és az Üresség által eltakart Valóság, mint egy szerelmes ölelés, egyszercsak lerohan, és mindent kitöltve átölel.

Azután izzani kezd az Üresség.

Ekkor, már az ürességmeditációban szemléled a Létet.
Azután egyre melegebb lesz: a homlokodon megjelenő, egyetlen pillanatig, egyetlen gondolatig létező izzadságcsepp is végtelenebbé lesz az ősvizeknél, forróbb a Napnál: maga az ős-Kozmosz, az Aranymagzat jelenik meg.

Ég a Határtalan Végtelen. És ami volt, az most csak egy Pont.

A Formák - már elpárologtak.

Azután izzani kezd az Üresség.


Rajtam kívül senki nem láthatja.

"Rajtam kívül".

"Senki."

"Nem láthatja."

Azután lassan hűlni kezd a Tér.

A kezdeti fény-sötétség újra kibomlanak, és lőn Első Nap.

Az alakok ismét előbukkannak a homlokomból.

Hm... Nevek...

már látom, hogy "itt vagyok".

"Itt."

"Vagyok."

Az Idő ismét mormolni kezdi perceit-éveit, a létezés újra járja körtáncát.

És várja, hogy egyszer ismét minden felizzon.

Felizzon, és majd - egy pillanatra, ahol Braham ezer éve egyetlen pillanat lesz - ismét mindent elégessen, mindent Tűzzé tegyen.

*

Mindezek felett áll: a nem-égés.

A kialvás.

A Nirvána.

*

Paritássértés

*

Ad.1
A Buddha azt állította, hogy nem állít semmit (negatív tetralemma, pl. MN.72).

Ad.2
A Buddha azt állította, hogy a világ múlandótlan, én-nélküli, és szenvedésteli.

Ad.3
Vajon üres-e a (pozitív) Tetralemma? (Nagarjuna)

Ad.4
Állítások, állítások, állítások... mindenhol.

*

A helyzet sokkal bonyolultabb annál, mint gondolnánk.

*
*

A Középút Törvénye

*
Kiegészítés Laurence R. Horn írásához (http://plato.stanford.edu/entries/contradiction/):


LNC: Law of Non-Contradiction (L.R.Horn)

LEM: Law of Excluded Middle (L.R.Horn)

LDN: Law of Double Negation (L.R.Horn)
Ezek meghaladása:

LMC: Law of Middle Course (A.P.)


*
*

Avidya

*

Avidya: szanszkrit szó, jelentése tudatlanság. A buddhizmuson belül a függő keletkezés nevű effektus első tagja, a világ kauzalitásának és a szenvedésnek a kiváltó oka.
És az "eredendő bűn" igazi jelentése.

*
Egyszer egy sétám során arra lettem figyelmes, hogy egy madárfióka rohangál egy bokor alatt, és keservesen csiripel: hamar rájöttem, hogy kiesett a fészkéből, amit észre is vettem a fejem fölött: a szabályos fészek egy szép, karcsú ágon ült. "Kinyújtott karral vissza tudom tenni a fészkébe a kismadarat, ha elkapom", gondoltam, és bemásztam érte. Az járt a fejemben, hogy egyébként órákon belül kutya- vagy macskaeledel lenne belőle....

Ahogy guggolva megindultam felé, keserves segítségkérő-hangokat hallatott, mintha elevenen nyúznák. Abban a pillanatban két felnőtt madár, nyilván a szülei, felváltva elkezdtek a fejem körül repülni, aztán nekem támadni. Egész idő alatt, míg meg nem érkeztem, fent ültek egy ágon, és tehetetlenül figyelték a fiókájukat.

Hol egyik, hol másik kezdett hangos sípolásba-csiripelésbe, a vállamnak-hátamnak repülve, aprókat belémcsípve, miközben a fióka eszeveszetten rohangált körbe-körbe.

Egyre hevesebben folyt a kis küzdelem a bokor alatt-mellett, amikor egyszer csak szem elől tévesztettem a pórul járt fiókát.

Aztán, még némi harciaskodás után, feladtam a dolgot: fel kellett adnom. Ezek ösztönösen azt hitték, hogy az életükre török.
*



*


Azóta már jól látom, mi is történt azon a délutánon: megfejtettem a dolgot...

Én, mint aki képes lett volna visszajuttani a fiókát a fészkébe, a bölcsesség szimbóluma voltam; az ág, amin a fészek nyugodott, valójában az aranyág volt, a jogar, az önuralom jele; a fészek a béke, a fészkéből kiesett, repképtelen kis fióka pedig az emberi tudatlanság jelképe volt (ami a fészekbe kerülve, és szárnyakat növesztve, tudássá változna, és messze repülhetne).

A tudatlanság-fióka szülei pedig, melyek ösztönösen megakadályozták, hogy segítsek rajta, valójában a vágyak és a gyűlölet voltak.

Mostanáig is, napról-napra lejátszódik ez a kis jelenet előttem, a legkülönbözőbb élethelyzetekben, amikor látom, hogy a bölcsesség segíthetne valakin, de nem tud.

Mert az emberek többségének lelkében a tudatlanság, a gyűlölet és a vágy az úr.


*

Catuskoti

*

Catuskoti: ez a tetralemma szanszkrit terminus technikus-a.

Maga a kifejezés a "négyes osztályozás", "négyes besorolás" jelentéssel bír (ahogyan a tetralemma szó is "négyes segédtételt" jelent).

Megjelenik a Brahmadzsála szútrában, mint amiket a Buddha nem állít egy jelenségről, és megjelenik Nagarjuna írásaiban is, mint amiket szimultán állít minden jelenségről.

Catuskoti: ez a kulcs a végső valóság természetének feltárásához.

*